Éljen az első állami lottósorsolás napja! - Zseniális reklámot forgattak hozzá Kabos László szereplésével
Éljen az első állami lottósorsolás napja! - Zseniális reklámot forgattak hozzá Kabos László szereplésével
Éljen az első állami lottósorsolás napja! - Zseniális reklámot forgattak hozzá Kabos László szereplésévelBár a második világháború előtt is voltak különböző szám-, tárgysorsolások és Lutri, az első hivatalos állami szerencsegömb-forgatást 1957. március 7-én tartották. Talán a lehetőség, talán az előzetes hírverés is hozzájárult, elég sokan látták meg a lehetőséget a játékban, na meg a könnyű pénzszerzésre, így az első sorsolásra 1 505 546 darab szelvény érkezett be.
Az alapjáték 3,30 forintos részvételi díjából a 3 forint 50 százaléka adta a nyereményalapot, 10 százalék pedig a jutalomsorsolás nyereménytárgyainak beszerzését szolgálta. Az 50 százalékos nyereményalap egyenlő arányban oszlott meg a négy nyerőosztály, vagyis a két-, a három-, a négy- és az öttalálatos szelvények között. Ezt a felosztást egészen két évtizeden keresztül változatlanul is hagyták.
Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások virágzásának ideje is volt, csak 1958-ban 60 darab öröklakást osztottak ki. Az összesen közel 250 alkalommal pedig több mint negyedmillió nyereménytárgy talált gazdára, többek között 505 öröklakás, 590 gépkocsi, 224 családi ház és üdülő.
Magyarországon a sorsjátékok először vásárokon, búcsúkon már a XVI. században feltűntek. A lottójáték bevezetésére 1763-ban került sor, miután az osztrák állami lottó bérlőjének, Cataldi grófnak koncesszióját Erdély és a határőrvidék kivételével Magyarországra is kiterjesztették. Az első játékokat Budán és Pozsonyban tartották, a számsorsjáték fogadási tétjeinek átvételére pedig az ország különböző helyein gyűjtödéket szerveztek. Az ötöslottó, a lutri 130 éves magyarországi gyakorlatát követve, hatvan év szünet után éledt fel.
A MEDOSZ (Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete) kultúrotthonba délután fél ötre hirdették meg a nagy eseményt, az első állami lottósorsolást pedig ünnepi műsor vezette be. Bár a nagy nyeremény a debütáláskor elmaradt, hiszen telitalálat nem volt, és heten értek el négyest, a játék bevezetése mindenképpen ötöst érdemelt.
Ezt a reklámot nagyon odatették az illetékes elvtársak:
Ha pedig ez után a reklám után megjött a kedvünk megkísérteni Fortuna istenasszonyát, akkor adunk hozzá egy kis segítséget. Amennyiben nem fix számokkal játszunk, megkísérthetjük az első lottóötöst nyerő özvegy Ring Sándorné számait, aki 1957-ben a 6. héten ikszelte ki a tutit, és így 855 ezer forintot nyert. Mivel az első időben a Sportfogadási és Lottóigazgatóság külön figyelmet fordított arra, hogy az újságokban megjelenjenek a sorsolások körüli érdekességek, így ma is pontosan tudhatjuk, hogy a nyertes Budapesten, a XI. kerületben lakott, a szelvény kitöltése előtt pedig sorba vette gyermekei életéveit: Misi akkor 23, Marica 26, Sanyi 33, Laci 37, ő maga pedig 66 éves volt. És ez volt az öt nyertes szám is, amivel özvegy Ring Sándorné történelmet írt, divatba hozta a családi számokat.
Ha pedig sem az első lottónyertes, sem pedig saját családi számainkkal nem kívánunk játszani, esetleg több mezőt is töltenénk, érdemes elmélyülni egy korábbi cikkünkben, ahol a Szerencsejáték Zrt. statisztikái alapján azt elemezgettük, mely lottószámokkal van a legnagyobb esélyünk az ötösre. De akár magunk is megnézhetjük, hogy a tuti számaink, mennyire is tutik, és a korábbi sorsolások alkalmával milyen gyakorisággal húzták ki őket.
(forrás: szerencsejáték.hu)
