Székesfehérvári az ország kedvenc jógaoktatójaSzékesfehérvári az ország kedvenc jógaoktatója
Kevés olyan ember van Székesfehérváron, akivel hitelesebben lehetne beszélgetni a jógáról, mint Nagy Gábor. Korántsem azért, mert Gábor a bevezetőben említett folyamatos tanulás szellemiséget (is) átülteti a gyakorlatba, hiszen például rendszeresen konzultál aktív gyógytornászokkal, hogy bővítse a tudását, nemrég száradt meg a pecsét az andragógia, vagyis a felnőttoktatás tudományával foglalkozó diplomáján, és most kezdi majd a bioenergetikai képzést. Hanem azért is, mert természetgyógyász, alternatív masszás- és mozgásterapeuta, a Magyar Jógaoktatók Szövetségének aktív tagja. De leginkább azért, mert tavaly ő kapta meg a Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola által évente meghirdetett Jógarádzsa Kiválósági Díj közönségdíját, vagyis a jógát gyakorlók, jógaoktatásra járók őt tartották a legjobbnak. Az pedig már csak hab a tortán, hogy az elismeréssel járó ötszáz eurót a Heti betevő jótékonysági egyesületnek ajánlotta fel.
Ezek után talán az sem meglepő, hogy amikor leülünk a jógaszőnyegre, hogy beszélgessünk, azonnal előtör belőle a szakember: „Ellenőrzöm, hogy helyesen ülsz-e!” Érkezik a válasz a kérdésemre, hogy talán valami gond van?
Aztán a beszélgetés alatt az is egyre inkább feltűnik, Gábornak a jóga egy eszköz, amivel segíthet, és itt a jóga egyáltalán nem arról szól, ami az emberek jelentős részének beugrik a szó hallatán, vagyis hogy egy szikár férfi, teljesen irreális pózban ül vagy áll nagyon sokáig. De akkor mi is a jóga?
"Sokkal-sokkal több, mint az ászanák (póz, testtartások – szerk.) gyakorlása. Az csak egy része a jógának, mellette ez egy szellemiség, gondolkodásmód, életelvek. Nyolc része van, amelyekben ugyanúgy megtalálható a nem ártás vagy a folyamatos tanulás elve, és csak ezután jön a testgyakorlás. A jóga az elme perdülésének a lebírása. Az az állapot, amikor megérkezel. Így nem véletlen, hogy eredetileg, mint meditációs technika érkezett Nyugat-Európába, majd később érkeztek meg az ászanák. Ma már inkább csak a mozgás része dominál, hiszen olyan komplex és jóhatású, hogy nyugodtan hívhatjuk alternatív mozgásterápiának."
Vagyis ha nekem egyszerűen csak fáj a hátam, de nem különösebben vonz vagy érdekel a jóga többi része, akkor is nyugodtan nekiállhatok?
"Természetesen, de egy dolog nagyon fontos: csak a helyes jógagyakorlás – és itt most kimondottan a mozgás részére gondolok – segít és biztonságos. Hiszen nem szerencsés egy rossz tartásra rápakolni még. Hiszek abban, hogy egy néhány órás tanfolyam nem feltétlenül ad olyan tudást, amivel a helyes mozgásmintát át lehet adni az óránkra érkezőknek. Oktatni nagy felelősség, márpedig ez oktatás, felnőttképzés.
Ráadásul egy statisztika szerint a jógához fordulók több mint nyolcvan százaléka azért kezd bele, mert valamilyen egészségügyi problémájára keres gyógyírt. Vagyis eljönnek hozzám, mert fáj a hátuk, nyakuk. Megtisztelnek a bizalmukkal, akkor nekem kötelességem felkészülni abból, hogy mitől fájhat például a nyaka. Viccesen hangzik, de néha például a nyakfájás megoldása a lábunknál kezdődik: a sarkunkat le kell nyomni, és nem a lábujjakat terhelni, ami máris sokkal egészségesebb testtartást ad. Persze nem mindig ilyen egyszerű a helyzet, ezért is indul minden jógaóra rávezetéssel, ugyanis nem mindegy, hogyan állunk neki."
Sokan éppen azzal hárítják el a jógagyakorlást, vagy egyáltalán a mozgást: nem vagyok én olyan állapotban!
"A teremben a jógaszőnyegek mellett rengeteg olyan segédeszköz található, ami a rávezetést és fokozatosságot szolgálja, mert mindenkinek az aktuális állapotát kell figyelembe venni. Mielőtt bármi történne, egy részletes állapotfelmérő adatlapot töltenek ki az ide érkezők. Sokan azt gondolják, hogy hajlékonynak kell lenni. De nem! Ez a sok segédeszköz pont a helyes jógagyakorlást szolgálja, azoknak nyújt segítséget, akik valamiért kevésbé hajlékonyak, esetleg problémájuk van. Ennek a teremnek az a különlegessége, hogy olyan jógaeszközök is, mint például a jógakarika, megtalálhatóak itt. Bármilyen hihetetlen, a jóga nemcsak a fiataloké és az egészségeseké, járnak hozzám bőven hatvan felettiek is. Sőt, azt látom, hogy nem mindig a fiatalok a legügyesebbek, hiszen többségük eleve nagyobb hátránnyal indul, ami a telefon vagy számítógép miatti helytelen testtartást illeti. Egyébként egyszerű a matek: naponta hány órát károsítom a testtartásommal a testemet? És mennyit teszek ellene, hogy egyensúlyba kerüljön? Nekünk ezt figyelembe kell vennünk, és pont ezért minden jógaoktató egy kicsit terapeuta is."
A Nemzetközi Jóganaphoz kapcsolódóan június 23-án, szombaton mindenki ingyenesen kipróbálhatja a Zámoly úti Prána Jógastúdióban 14:30-tól 17:00-ig, milyen is egy jógaóra Nagy Gáborral. Részleteket ide kattintva tudtok olvasni!
Narendra Modi 2014. szeptember 27-én New Yorkban felhívta az ENSZ Közgyűlését, hogy állítson világnapot a jógának, annak az ősi tudománynak, melyet India ajándékozott a világ számára. Bár a jóga így is elterjedt a világ minden táján, de a politikus javaslata még inkább megerősítené a jóga nemzetközi pozícióját.
Kevesebb mint három hónap alatt megvalósult az indiai miniszterelnök vágya, hogy legyen világnapja a jógának (erről itt olvashattok bővebben). 2014. december 11-én az ENSZ Közgyűlése június 21-ét a Jóga Nemzetközi Napjává nyilvánította.