Megmutatjuk, ki készíti az óriásbábokat!
Megmutatjuk, ki készíti az óriásbábokat!
Megmutatjuk, ki készíti az óriásbábokat!Majoros Gyula huszonévesen kapta első megbízását a kecskeméti Ciróka Bábszínháztól. Bábkezeket kellett faragnia, melynek nyomán kilenc évig volt a színház állandó tervezője.
Mindenki ismer mindenkit
„A bábszínházi tervezés során nemcsak vizuális tervet kell készíteni, hanem az elképzelést meg is kell tudni valósítani. Használható, életre kelthető figurákat kell alkotni. Nagyon tetszett, hogy a projektek során különféle anyagokkal és technikákkal dolgozhattam. Aztán később úgy éreztem, ideje váltani. Később a Maskarás Együttesnél, egy gólyalábas utcaszínháznál helyezkedtem el. Jártuk a világot! Én meg terveztem és készítettem a majd három méteres jelmezeket, díszletelemeket, fejdíszeket.” – emelte ki a művész, aztán gyorsan hozzá is tette, hogy a bábos szakma még európai szinten sem túl nagy. Mindenki ismer mindenkit. Így történt, hogy amikor 2013-ban Grosschmid Eriket felkérték a királyi óriásbábok kivitelezésére, akkor Erik szólt Gyulának, vegyen részt a plasztikai részek, vagyis a fejek és a kezek kidolgozásában. Gyula onnantól kezdve részt vett a munkában. Később aztán a feladat teljesen egészében ráruházódott, hiszen az óriásbábcsapat minden évben újabb és újabb történelmi személyekkel bővül.
Így lesz a két dimenzióból három
„A munka mindig úgy kezdődik, hogy Somogyi Győzőtől megkapom a grafikákat, amiket el kell bábosítani. Ugyanis egy bábnak teljesen mások az arányai, mint egy felnőtt embernek. A fejük a testükhöz képest sokkal nagyobb, ami miatt kedvesebbnek, kifejezőbbnek tűnnek. Ezután össze kell állítani az alapszerkezetet, aztán jöhet az öltöztetés. A figurára rákerül a fej, aztán megkapja a kiegészítőit, mint például a korona, az öv, a kard vagy lánc, amiket minden évben egy nyári táborban a fehérvári gyerekekkel közösen készítünk el.”
Sajátos feldolgozás
Gyula életének csak egy kis szeletét teszik ki a bábok, hiszen mellette aktív szobrászművész, aki alkotásait acélból, fából vagy éppenséggel műanyagból formázza meg attól függően, milyen téma vagy technika ragadja meg: „A szobraimon keresztül dolgozom fel a saját életem pozitív vagy negatív élményeit, traumáit, mint egy kórházba kerülés, válás vagy a nagymama halála. De ugyanígy vagyok a zenével is. A műtermemben van egy három évtizede bővülő hangszergyűjteményem, hogy ha épp ahhoz van kedvem, akkor tudjak egyet muzsikálni is.”
Éltető rezgés
Eleinte csak a hangszereket gyűjtötte a világ minden pontjáról. Miután néhány ládányi összejött, egyre inkább izgatta, hogyan lehet őket megszólaltatni, mert a furulyától a klarinéten át a dudáig mindegyiket a rezgés élteti. A gyűjtemény egy részét továbbadta, és elment egy zenetanárhoz, akivel közölte: csak a technika érdekli igazán, mert szabadon, nem kottából szeretne játszani. A tanár megnézte, mit tud Gyula, majd megállapította: egészen jó a technikája, és ha minden nap gyakorol, akkor még tud rajta finomítani.
Bakelit a huszonegyedik századból
A művészember jelenleg az idén huszonöt éves Úzgin Űver nevezetű formáció tagja, akik igazán különleges, műfajilag besorolhatatlan világzenét játszanak. Nemrég adták ki legújabb lemezüket, a Patakot bakeliten (is), kifejezetten ínyenceknek: „A bakelit teljesen más, mint egy letölthető zene vagy egy CD. Annak szaga, formája és egyénisége van. Mindegyik lemez máshogy ég meg, emiatt máshol serceg. Sokkal nagyobb a borítója, amin hangsúlyos, akár három dimenziós grafika is érvényesül.”
