Ryan Gosling a Holdon jár - Az első ember kritika
Ryan Gosling a Holdon jár - Az első ember kritika
Ryan Gosling a Holdon jár - Az első ember kritikaKülcsín
Damien Chazelle-t korunk egyik legtehetségesebb rendezőjeként és forgatókönyvírójaként tartják számon, aki a 2014-es Whiplash-sel és a 2016-os Kaliforniai álommal végérvényesen letette névjegyét az amerikai filmgyárban, meg úgy az egész világban. A Whiplash könnyedebbnek látszó témája ellenére nem éppen a legvidámabb film, míg a Kaliforniai álom pont a szöges ellentéte, és zenés-táncikálós műsorral varázsolja el a közönséget (Ryan Gosling és Emma Stone hathatós közreműködésével.)
Damien Chazelle munkássága során a korábban említett mesterműveken kívül forgatókönyvíróként részt vett még a Cloverfield Lane 10 megalkotásában is, amely mozit már kicsit közelebb érzek műfajilag Az első emberhez, mint a főként zenével operáló darabokat.
Ennek ellenére meglepetésként ért Chazelle kinevezése az Armstrong-mozi élére, mert - bár tehetséges filmesről beszélünk - az első Holdra szállás mozivászonra adaptálást egy rutinosabb rendezőre bíztam volna. Nem tudom, mi járt a vezetők fejében, de a végeredményt nézve Damien Chazelle rendezővé tétele több, mint hibátlan húzásnak bizonyult.
Sztori
A film cselekményéről azért nehéz (vagy inkább túlontúl könnyű?) beszélni, mert biztos vagyok benne, hogy szinte mindenki keni-vágja, hogy ki az a Neil Armstrong és mit csinált a fellegekben, így semmi új infóval nem szolgálnék. Nincs meg? Na jó, akkor megpróbálom. (Hogy minden név és esemény a helyén legyen, a Wikipediát használtam segítségül.)
Tehát Neil Alden Armstrong (Ryan Gosling) egy amerikai űrhajós volt, aki a haditengerészet és az egyetem után 1960 és 1962 között nem kevesebb, mint hétszer repült az X-15 kísérleti rakétahajtású repülőgéppel hatvan kilométernél magasabbra emelkedve, hatezer-négyszáz kilométeres óránkénti sebességgel.
A NASA, eredményeinek köszönhetően, 1962. szeptember 17-én szigorú orvosi vizsgálatok után elfogadta Armstrong jelentkezését a Gemini-projekthez, és a második amerikai csoportban kezdte meg űrhajóskiképzését. Rövid időn belül, 1966-ban, már a Gemini-8 parancsnoki székében találta magát, ekkor látogatott ki először az űrbe.
1969 júliusában elindították az Apollo-programot, ahol is a kezdeti problémák után és éles kritikák ellenére Neil Armstrongot nevezték ki az Apollo-11 parancsnokának. Edwin Aldrinnal (Corey Stoll) együtt 1969. július 20-án szálltak le a Holdra. Armstrong összesen nyolc napot, tizenhárom órát és ötvenkilenc percet töltött a világűrben.
Karakterek
Ryan Goslingról már nagyon régóta azt gondolom, hogy - Leonardo DiCaprióhoz és Tom Hardy-hoz hasonlóan - egyszerűen nem tud rossz filmet készíteni. Bármibe vágja a fejszéjét, az tuti siker lesz: Kaliforniai álom, Szárnyas fejvadász 2049, Rendes fickók, Gengszterosztag stb. Az első ember pedig tökéletesen illik ebbe a felsorolásba, egyrészt mert Ryan Gosling kiköpött Neil Armstrong, másrészt pedig intelligens és kifinomult játéka nagyon is alkalmas arra, hogy egy belső vívódások által gyötört történelmi személyt bemutasson.
Claire Foy Armstrong feleségeként tűnik fel, aki mindenben férje mellett áll és a végsőkig támogatja, ám a Holdra szállás még az ő kapcsolatukat is kikezdi. Erős és határozott családanya, ráadásul a filmbéli drámaiság nagy részét is ő szolgáltatja. Rajtuk kívül feltűnik még kisebb-nagyobb szerepekben a mostanában sokat foglalkoztatott Jason Clarke, a mindig arrogáns Kyle Chandler, a karrierjét szépen egyengető Corey Stoll, a legendás Ciarán Hinds, a sorozatokból ismerős Shea Whigham és a Gotham Rébusza, Corey Michael Smith is.
Összegzés
Az első emberről nehéz érzelemmentesen beszélni. Talán utoljára akkor jöttem ki ilyen állapotban a moziból, amikor a Matthew McConaughey által fémjelzett Csillagok közöttet néztem. Konkrétan egy-két órán keresztül alig tudtam megszólalni, és még jóval első szavaim után is a filmben látottak cikáztak a fejemben. Igen, Az első ember egy erőteljes alkotás, azt is mondhatom, hogy sok idő után csodát láttam.
Végig ott ülünk az Apollo-11 legénysége mellett, és velük együtt éljük át az emberiség első lépéseit a Holdon. Nem tudom visszaadni mindazt, amit átéltem, ezt a filmet egyszerűen látni kell. A színészek valami zseniálisak, ahogy már korábban említettem, Ryan Gosling a megtestesült Neil Armstrong, és a mellékkarakterek is egytől-egyig sziporkáznak. A látvány meg, hogy kicsit oldjam a helyzetet, igencsak földöntúlira sikeredett.
Nem szeretnék negatívumokat írni, mert túlságosan is erős a film ahhoz, hogy bármit is felrójak neki. A záró képsorok után pedig rájöttem, hogy amire azt gondoltam, hogy hibaként fogom megemlíteni, végül tökéletesen illeszkedett a nagy egészbe. Anélkül nem tudtam volna teljes mértékben azonosulni a főszereplővel, illetve nem törött volna el a mécses a film legfelemelőbb pillanatában. Nincs mese, irány a mozi! Mert ennél zseniálisabb alkotást nem mostanában fogtok látni.
