Miért jó, ha leteszed a nyelvvizsgát?Miért jó, ha leteszed a nyelvvizsgát?
Sokan úgy nőnek fel, hogy már óvodás koruk óta az életük részét képezi minimum egy idegen nyelv használata. Ilyenkor megismerkednek az általuk választott idegennyelvvel, megtanulják az alapszavakat, illetve olyan kifejezéseket, amelyekkel például be tudnak mutatkozni egy külföldinek, illetve a tanultak után egy kiló kenyér megvétele sem okozhat problémát.
Ezután következik az általános iskola, ahol a diákok már magas óraszámban bővíthetik nyelvtudásukat. A két alap idegennyelv (angol, német) mellett ma már többféle irányba is elindulhatnak a tanulók, ám javasolt, hogy az említett nyelveket se hanyagolják el.
A középiskolában aztán még magasabb óraszámban folytatódik a nyelvtanulás, ugyanis feltűnik a láthatáron az eleinte sokak által rettegett nyelvvizsga. Pedig még nem tudják, milyen jó érzés, amikor hivatalos papírt kapnak arról, hogy valamilyen idegennyelven meg tudnak szólalni. Én sosem tudtam azonosulni azokkal a hangokkal, akik zsigerből elutasítják a nyelvi dokumentumok megszerzését, mondván ha meg tud szólalni az adott nyelven, minek neki okmány róla. Pedig a nyelvvizsga letétele nem egy ördöngös feladat.
Főleg azóta nem, amióta a magyar állam bevezette, hogy 2018. január 1-e után a nyelvvizsgát minden harmincöt évnél fiatalabb egyén térítésmentesen teheti le. Mellékesen jegyzem meg, hogy ugyanez a helyzet a KRESZ-tanfolyammal és -vizsgával is, annyi kitétellel, hogy 2018. július 1-e után, illetve húsz éves kor előtt tedd mindezt.
Erre rátesz még egy lapáttal az a rendelet, miszerint 2020-től kötelező lesz a B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga letétele, amennyiben a felsőoktatásban kíván továbbtanulni a nagybetűs élettel farkasszemet néző fiatal, ami persze sokaknál kiverte a biztosítékot. Tehát összegzem: jövőre kötelező lesz a nyelvvizsga, ha tovább szeretnél tanulni, ráadásul ezt a nyelvvizsgát az állam ki is fizeti. Mi itt a probléma?
Minden egyes új nyelvvel új emberek leszünk, és új ajtók nyílhatnak meg az élet számos területén. A nyelvtanulással új kultúrával ismerkedhetünk, így megtanulhatjuk más szemszögből értelmezni a világot. És nem utolsó sorban a hétköznapokban is nagy hasznát vehetjük, ha például el tudjuk olvasni a különböző idegennyelvi használati utasításokat, netalán eredeti nyelven megnézünk egy filmet. Ja, és ha jól sajátítottuk el a választott nyelvet, akkor külföldön sem tudnak minket eladni. Már megéri, nemde?
Jó jó, de mi a helyzet az álláspiacon?
"Ma már elengedhetetlen, hogy valaki ismerje az angol nyelvet. Ez a legtöbb munkahely esetében így van, és az is elég nagy plusz, ha valaki meg tud szólalni németül is. De amit igazán megéri tanulni, azok a ritka, nehéz nyelvek, mint például a kínai vagy az orosz, persze ez attól is függ, milyen területen szeretnénk elhelyezkedni" – kezdte Kőszegi Bianka nyelvtanár, majd folytatta, hogy a nyelvtudással - főleg ha valaki több nyelvet beszél - könnyebb elhelyezkedni. A nyelvtanulás kreativitást és tanulékonyságot is von maga után, ezeket a készséget pedig a legtöbb munkahelyen örömmel fogadják.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy milyen szintű nyelvvizsgával érdemes belevágni a munka világába. Kőszegi Bianka szerint ez a megcélzott pozíciótól is függ, de általában egy erős középfok (B2), ami elvárt. "Ha valaki például recepción dolgozik, HR-es vagy egyéb szellemi munkát végez, akkor elvárás, hogy le tudjon angolul bonyolítani egy e-mailezést vagy egy telefonbeszélgetést, illetve sokszor élőben is tudnia kell használnia a tanult nyelvet. Ez a legtöbb esetben nagyobb nehézséget okoz."
A nyelvtanár arra is kitért, hogy mit szoktak figyelni a munkáltatók egy-egy állásinterjún: "Az a legfontosabb, hogy mennyire beszélünk magabiztosan. Az angol, a német, vagy bármely más nyelv nem az anyanyelvünk, így - főleg szóban - mindenki hibázhat. Az a lényeg, hogy határozottak legyünk, és raktározzunk el egy-két frappáns kifejezést a tarsolyunkban" - majd hozzáfűzte, hogy az önéletrajzban nem érdemes a valóságnál feljebb helyezni a tudásszintünket, mert az állásinterjún, vagy egy későbbi éles helyzetben úgyis kiderül az igazság.
Ha már állásinterjú, akkor fel szokott merülni az a kérdés is, hogy szükséges-e ismerni szaknyelvet az érvényesüléshez. Kőszegi Bianka erre azt a választ adta, hogy az biztosan nem árt, ha tisztában vagyunk néhány szakszóval, de amikor valaki elkezd dolgozni egy adott területen, akkor tudja csak igazán elsajátítani a szükséges szókincset. A nyelvtanár sosem tartotta jó módszernek, ha valaki csak könyvből tanulja a szavakat, mert azokat könnyen el lehet felejteni. Sokkal hasznosabb ha szituációhoz tudjuk kötni őket.
"A nyelvvizsga nagyon fontos az álláskereséskor. Az a legjobb, ha valaki legalább két idegennyelvet ismer és beszél legalább középfokon. Ez azért fontos, mert nagyon sok esetben a nyelvvizsga nem tükrözi a valódi nyelvtudást. Hiába csinált meg valaki például egy német középfokú nyelvvizsgát, ha a nyelvet alig használta az elmúlt években, így még egy turistának sem fog tudni útbaigazítást adni. A nyelvvizsga fontos, de a nyelvtudás fontosabb!" - zárta Kőszegi Bianka, majd egy utolsó gondolattal kiegészítette mondandóját: "A magas nyelvtudással sok ajtó kinyílik előttünk, és sokkal nagyobb megbecsülésben részesülnek azok, akik folyékonyan, felsőfokon beszélnek egy idegennyelvet."
További ajánlatok:
www.dekra-akademie.hu
