Clear sky26 °C
2020. július 9. csütörtök Lukrécia
Menü

Miért sütötték hamuban a pogácsát?

Miért sütötték hamuban a pogácsát?
A pogácsa az általunk ismert formában a magyar konyhában alakult ki (Fotó: Kiss László)

A magyar népmesékben, amikor a szegény legény elindul világot látni, az édesanyja mindig a tarisznyájába tett egy hamuban sült pogácsát. Ettől az emberfia, főleg ha a jóétkűek közé tartozott, nem lakott jól, de egyfajta gasztrotalizmánként szerencsét hozott neki. Legalábbis a legenda szerint.

A hamuban sült pogácsa őse a latin „panis focacius”, vagyis a hamuban sült kenyér, ami a gyakorlat-ban egy nagyobb, gabonából készült sós süteményt jelentett, és valójában parázson sütötték. A hamunak, mint szimbólumnak azonban sokkal több jelentést tulajdonítottak: ez jelentette a múltat, a porrá válást, és ezzel együtt az ősök tudásának őrzését. Néha, ha azt akartak, hogy a pogácsának mágikus ereje is legyen, biztos, ami biztos még a tésztához is kevertek belőle. A pogácsa formája pont olyan kerek volt, mint maga a világ. Hogy micsoda fontos szerepet töltött be a pogácsa? Mi sem bizonyítja jobban, hogy bizonyos helyeken az évi aratás után a táltos – és csak ő – sokszor gyógynövényekkel megspékelve készíthette el. A finomságot ezután szertartásos körülmények között osztották szét, aminek mindenki erőt, gyógyító energiát tulajdonított.

Focus, focaccia, pogača
Kevesen tudják, hogy a pogácsa szó eredetileg a latin focus, azaz tűz szóból származik. Első ránézésre nem igazán hasonlít a magyar kifejezésre – szláv közvetítéssel jutott el hozzánk. A focus az alapja az olasz focaccia, vagyis a laposabb, kisebb méretű kenyérféléknek, amit a szláv nyelvekben pogačaként emlegetnek azon egyszerű okból kifolyólag, hogy a szláv nyelvekben az f hangot gyakran p-vel helyettesítik.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár