Homeopátia - a szelíd gyógymód
Homeopátia - a szelíd gyógymód
Homeopátia - a szelíd gyógymód„A homeopátia egy régi-új gyógymód, és ez a megállapítás a magyar vonatkozását tekintve különösen érvényes. Alapgondolatai már évezredekkel korábbi tanokban is felfedezhetők, például a híres ókori orvos, Hippokratész tanításaiban és gyógyító tevékenységében, vagy akár a magyar népi gyógyászatban. Rendszerbe foglalása, kifejtése és elterjesztése, illetve maga az elnevezés azonban Samuel Hahnemann német orvos és gyógyszerész nevéhez fűződik.” – tudtam meg dr. Kovács László homeopatától.
Mint mesélte: Samuel Hahnemann munkássága a 18. század végén és a 19. század első felében teljesedett ki, de az akkori Magyarországon is hamar követőkre talált. Nálunk a 19. század (1800-as évek) második felében élte virágkorát a homeopátia, olyannyira, hogy 1870-től önálló tanszéke volt Budapesten, az orvosegyetemen, professzori rangú oktatókkal. Valószínűleg kevesen tudják, hogy nemzeti nagyjaink közül többeket, például Kossuthot, Széchenyit, Deák Ferencet, vagy nagy költőnket, Vörösmarty Mihályt homeopátiával kezelték.
Álljon itt a Hahnemann halálára írt verse, mert költői zsenialitással ragadja meg a gyógymód lényegét:
Vörösmarty Mihály: Hahnemannn
|
Eddig anyag harcolt anyag ellen a bús beteg ágyán, Meghaltál, hogy kötve ne légy egy testhez örökké: |
Még 1935-ben is kiérdemelte Magyarország, hogy a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga nálunk tartsa kongresszusát. Aztán a Rákosi rendszerben, 1949-ben – a világon egyetlen országként – egy tollvonással betiltották, s utána üldözték a művelőit. 41 évig tartott a tiltás, s csak 1990-ben oldották fel. Ezért hatott akkor, és bizonyos értelemben talán azóta is az újdonság erejével ez a valójában régi gyógymód.(1844. július)
Ma - megfelelő végzettséggel - az orvosok hivatalosan alkalmazhatják, de közben folyamatosan érik támadások a „tudomány nevében”. Több népszerű homeopátiás szert is kivontak a forgalomból az utóbbi években, holott nagy igény volt rájuk.
„Mégis egyre többen fordulnak a homeopátiához.” – osztotta meg tapasztalatait dr. Kovács László – „Az emberek ugyanis megtapasztalták, hogy valóban működik ezeknek a szereknek a gyógyító hatása. Ráadásul tudják, hogy természetes gyógymódról van szó, növényi, állati és ásványi eredetű szerekről, nem pedig mesterségesen előállított kémiai anyagokról, mint a legtöbb gyógyszer esetében.”
Az orvos szerint e kivonatoknak nincsenek mellékhatásai megfelelő használat esetén, ezért is nevezik „szelíd gyógymódnak”. Ráadásul a homeopatáknál a betegek kellő figyelmet kapnak, „kibeszélhetik” a panaszaikat. Annyi időt szán rájuk a gyógyító, amennyit szükségesnek lát. Sokaknál már ettől elkezdődik a gyógyulás.
„Az orvosok közül is egyre többen ismerik fel, hogy érdemes a betegeik érdekében alkalmazni homeopátiás szereket.” – jelentette ki a doktor – „Magyarországon szerintem a Magyar Homeopata Orvosi Egyesület jóvoltából nagyon jó színvonalú és jól megszervezett a képzés – ebben nem maradunk le Európától. Ott viszont még azért nem tartunk, mint például Svájc vagy Németország, ahol egy háziorvos, különösen, ha gyermekorvos, megfelelő homeopátiás képzettség nélkül nem képes működtetni a praxisát, mert elpártolnak tőle a betegei.”
Dr. Kovács László homeopata orvosként több mint két évtizede gyógyít homeopátiával. (Bár az utóbbi években e tevékenysége – elsősorban a Buteyko légzésterápiával kapcsolatos teendői miatt – háttérbe szorult, s a rendeléseit is megszüntette.) A kezdeteket feleségének köszönheti: ő beszélt neki e területről, amikor megismerkedtek. Elmondta, hogy milyen sikeresen kezelte őt egy homeopata orvos, és rábeszélte párját, hogy menjen el egy tanfolyamra.
„Őszintén szólva nemigen hittem a dologban, mert akkor még kicsit „kockafejű” voltam. A szerelem viszont legyőzte az ellenállásomat, hajlottam szavára, és nem bántam meg. Ráadásul hamarosan végzettséget is szereztem homeopataként! Elégedettnek mondhatom magamat, mert nagyon sok örömet okoznak a sikeres kezelések, a hálás betegek, akik már sok mindent kipróbáltak (sikertelenül), és végül a homeopátia segített rajtuk. Boldog vagyok, amikor például azt tapasztalom, hogy egy kisgyermek, akinek legyengült az immunrendszere, sorozatosan megbetegszik, egyik lázas állapotból, megfázásból, légúti hurutból a másikba esik, majd elkezdjük nála az alkati kezelést, és egyre jobb állapotban látom viszont. Megerősödik a szervezete, ritkulnak és rövidülnek a lázas, hurutos epizódok, a beteges külső megváltozik, szinte „kivirul” a gyerek, és végül elmaradnak a látogatások, vagy legfeljebb évente egy alkalomra korlátozódnak, amikor egy kis megerősítést kap alkati szer formájában.”
A homeopátia szót már többször leírtuk, de nem biztos, hogy mindenki tisztában van a pontos jelentésével, ezért most egy kicsit szétboncoljuk e kifejezést: egy mozaikszóról van szó, ami a homoiosz = hasonló, és a pathosz = szenvedés görög szavakból tevődik össze. Régiesen „hasonszenvi” gyógymódként fordították magyarra.
A név egyébként hordozza a legfontosabb alapelvet, a hasonlóság elvét, amely egy természeti törvény, és így szól: „Hasonló a hasonlótól gyógyul”, avagy, ahogy a magyar népi gyógyászat és bölcsesség mondja frappánsan és találóan: „Kutyaharapást szőrével…”
Egy másik megfogalmazás szerint: „Ugyanazok a dolgok, amelyek a betegséget okozzák, meg is gyógyítják azt.” Ismét másként: „Ami nagy adagban méreg, az kis adagban orvosság.” Ez utóbbi idézet egyébként a középkor híres orvosától, Paracelsustól származik, és a homeopátia másik fontos alapelvét vetíti előre.
Ha mindezt összerakjuk, akkor úgy fogalmazhatjuk meg a homeopátia lényegét, hogy azt a szert kell adnunk nagyon kis adagban a betegnek, amely nagy adagban az ő betegségéhez hasonló tüneteket vált ki egy egészséges emberben. Konkrét példa: ha valaki túl sok kávét fogyasztott, akkor fáradtsága ellenére pörög, nyugtalan és izgatott lesz, esetleg remeg, szaporán ver a szíve, nem tud elaludni. Hasonló helyzet előállhat úgy is, hogy egy korty kévét sem ittunk, csak nagyon pörgős napunk volt: ugyanúgy nyugtalanok, izgatottak vagyunk, mintha sok kávét (nagy adag koffeint) ittunk volna, erős szívdobogást érzünk és nem tudunk elaludni. A hasonlóság elve alapján tehát ilyenkor koffeinre van szükségünk, csak nem nagy adagban (kávé, kóla), hanem egészen kis dózisban, homeopátiás formában (mondjuk a Coffea C30-ból 5 golyócskát elszopogatni).
Ilyenkor nem elég, hogy nagyon kicsi a dózis, vagyis erősen hígított a szer, hanem potenciáltnak is kell lennie ahhoz, hogy homeopátiás szernek nevezhessük. Ezt fejezi ki a szer neve után álló betű- és számjelzés, ez esetben a C30.
Itt egy soklépcsős, szakaszos hígításról van szó, és a betű a hígítás mértékét jelzi. (A konkrét esetben a „C” a latin „száz” kezdőbetűje, vagyis százszoros hígítás történik, méghozzá harmincszor egymás után, hiszen a 30-as szám áll a betű mellett). Ha valamit sorozatban harmincszor hígítunk százszorosára, az egyben azt is jelenti, hogy az adott oldat a kiindulási anyagot már nem is tartalmazza, a rá jellemző rezgés vagy információ azonban átadódik az oldószernek, a vízmolekuláknak.
Hogy az információ átadása hatékonyabban történjen, ahhoz minden hígítási lépésnél intenzíven összerázzák, azaz dinamizálják az oldatokat. Ezt a speciális eljárást (hígítás+rázás) szintén Hahnemann fedezte fel, és potenciálásnak nevezte. Az utolsó lépésben aztán a potenciált oldatot felitatják tejcukor golyócskákkal, amelyek vivőanyagként hordozzák az adott információt, mert így könnyebb tárolni és adagolni.
„Vagyis akkor beszélhetünk homeopátiáról, ha a beteget alaposan kikérdezzük a tüneteiről, feltérképezzük a testi-lelki-mentális állapotát, és olyan nagy hígítású, azaz kis dózisú, potenciált növényi kivonatot, ásványi vagy állati eredetű szert adunk neki, amely nagy dózisban, egy egészséges emberben a betegünkéhez hasonló tüneteket és állapotot idézne elő.” – foglalta össze a lényeget dr. Kovács László.
Folytatjuk.
