A hétfői kilogramm már más mint a vasárnapi volt
A hétfői kilogramm már más mint a vasárnapi volt
A hétfői kilogramm már más mint a vasárnapi voltAz SI mértékegységek között a kilogramm volt az utolsó, melynek számítását egy természeti állandó, vagyis egy bizonyos referenciatárgy határozta meg. Ez a bizonyos tárgy nem más, mint a Le Grand Kilo, mely egy platina-irídium henger volt. A Le Grand Kilo eredetijét Franciaországban, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban, Sèvres-ben őrzik, hiteles másolatai pedig a világ több pontján megtalálhatók. Szerepe eddig óriási volt, hiszen a mérlegeket e referenciatárgy(ak) segítségével hitelesítették, vagyis ezek a hengerek határozták meg a súlyok és tömegek mindennapi használatát az életünkben.
A tudósok régóta törekedtek arra, hogy az utolsó ilyen tárgyat is leváltsák (A kilogrammhoz hasonlóan kitartó volt a méterrúd, amit csak 1983-ban cseréltek le fizikai állandóra), most pedig eljött a nagy pillanat, 2019. május 20-tól immár tudományos számítások alapján határozzák meg, mennyi is az annyi, vagyis, mennyi pontosan egy kilogramm.
Az új számítás alapja a Planck-állandó lett, mely a tömeg és az elektromosság kapcsolatát meghatározó mérőszám. Maga a kapcsolat abból adódik, hogy az elektromágneses erő képes tárgyak felemelésére, például ez az erő mozgatja meg a mágnesek közelébe kerülő fémtárgyakat. Maga az erő mértékét a mágnes tekercseiben áthaladó elektromos áram mértéke határozza meg, vagyis a megmozgatott tárgyak súlya meghatározható az elektromos áramhoz viszonyítva.
Az új definíció szerint a kilogramm a másodperc és a méter definíciói alapján meghatározható, és mivel ezek is fizikai állandókhoz vannak kötve, így innentől meghatározható a kilogramm és nincs szükség referenciatárgyakra.
Az új számítási rendszer bevezetésének időzítése nem véletlen, május 20. ugyanis Metrológiai Világnap, 1875-ben ezen a napon fogadták el a méteregyezményt, mely alapja lett a későbbi SI-rendszernek. 2019. május 20-án nem csupán a kilogramm mérése változik a tudományos világban, de kelvin, az amper és a mól mértékegységén is finomítottak a tudósok, akik szerint a változások nem lesznek hatással a hétköznapokra.
