Partly cloudy24 °C
2019. július 16. kedd Valter
Menü

A kukacmentes cseresznye titka – ne nézz bele!

A kukacmentes cseresznye titka – ne nézz bele!
Azért nehéz ellenállni (Fotó: independent.co.uk)

Tudom, nem vigasztal senkit se, ha pontosítok egy tévedést: a cseresznye nem kukacos, hanem a cseresznyelégy lárváját találhatjuk benne (olykor – vagy gyakran). Ha enyhe a tél, akkor a gyümölcsöt károsító rovar populációjának kis hányada pusztul csak el, és sokkal kevesebb ép gyümölcsöt tudunk leszüretelni.

A cseresznye őshazája Törökország és Nyugat-Szibéria. A legenda szerint a gazdag lakomáiról híres Lucullus hadvezér hozott először Rómába egy nagyobb szemű fajtát i.e. 64-ben a perzsa hadjáratról (a mai Törökország területéről, a pontuszi Kerasuntból), mert katonái nagyon megkedvelték ezt a gyümölcsöt. Így az ókorban már termesztették Itáliában az „istenek eledelét”. Hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el a nemesített fajták.

Már az Ókorban is fogyasztották (Fotó: abc.net.au)
Már az Ókorban is fogyasztották (Fotó: abc.net.au)

A cseresznyére nemhiába vágyik a szervezetünk nyáridőben (is): mivel 78-82 %-a víz, így kiváló szomjoltó. Nemcsak finom, de nagyon tápláló is. Jótékony hatásairól már írtam egy cikket két évvel ezelőtt, mely elolvasható itt.

E finom gyümölcs nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is használható: A görög nők cseresznyéből és görög joghurtból (miből másból….) készítettek pakolást azért, hogy szép feszes és fényes legyen a bőrük. Ez az élénkítő massza jó a pattanások ellen is. Nem kell hozzá más, mint egy csésze kimagozott és péppé zúzott cseresznye, valamint két kanál görög joghurt jól összekeverve, s már mehet is fel az arcra, nyakra, mellkasra! Legalább fél órát kell hagyni hatni a bőrön.

Cseresznyéből és görög joghurtból is készülhet arcpakolás (Fotó: healthination.com)
Cseresznyéből és görög joghurtból is készülhet arcpakolás (Fotó: healthination.com)

Viszont: akár a gyomrunkba, akár a bőrünkre szánjuk ezt az ízletes csemegét, nem szeretné senki sem, ha kéretlen lakó is gazdagítaná az étket vagy az arcpakolást. Mit tegyünk tehát, hogy ne legyen „kukacos” a cseresznye?

Ahogyan a bevezetőben már említettem: a cseresznye nem kukacos, hanem a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) és az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) lárváját találhatjuk benne. Ezek a kétszárnyúak rendjébe tartoznak, ezért a lárvájukat „nyű”-nek nevezzük. „Kukac” lárvája az ormányos bogaraknak van. Így például a mogyoró vagy a gesztenye lehet kukacos. – Ennek ellenére, az egyszerűség kedvéért (és mert a köztudatban eléggé elterjedt a hibás elnevezés) a továbbiakban „kukacos”-ként fogom említeni a valójában „nyűves” gyümölcsöt.

A kukacos igazából nyüves (Fotó: bct.fpg.ca)
A kukacos igazából nyüves (Fotó: bct.fpg.ca)

A cseresznyelégy nyűve a gyümölcsben növekszik, és ahogy fejlődik (étkezik), a mag körüli részek elbarnulnak, elpépesednek. Ha megfogjuk a cseresznyét, érezhetjük, hogy a tapintása nagyon puha. Innen is tudhatjuk, hogy lakója van. A másik módszer, amivel tesztelhetjük az „ártatlanságot”: tegyük vízbe a szemeket, és ha tíz perc múlva apró, fehér élőlényeket látunk lebegni, akkor azok bizony a kikergetett albérlők! (Bár ezt már csak azután tudjuk megtenni, hogy megvásároltuk a gyümölcsöt – vagy leszedtük a fáról.)

Ha enyhe a tél, akkor a gyümölcsöt károsító rovar populációjának kis hányada pusztul csak el, és sokkal kevesebb ép gyümölcsöt tudunk leszüretelni. A talaj felső 10 cm-es rétegében telel ugyanis báb alakban. A rajzás április közepén indul meg és nyár végéig tarthat. A nőstények a zöld vagy a pirosodó gyümölcsöket használják bölcsőnek.

S, hogy milyen csodálatos az evolúció: Egy gyümölcsbe egyetlen lárva költözik csupán! Feromon jelzéssel „üzen” a lakó a többieknek, hogy foglalt a cseresznye! - Az amerikai cseresznyelégy szintén ezt a gyümölcsöt szemeli ki magának, ám az ő esetében több nyű is élhet egy helyen!

Egy cseresznyét egyetlen lárva foglal el (Fotó: flickr.com)
Egy cseresznyét egyetlen lárva foglal el (Fotó: flickr.com)

A cseresznyelégy elleni védekezésnél jó tudni, hogy ezek az állatok nagyon szeretik a sárga színt. A biogazdálkodók ragacsos, sárga színű csapdákat szoktak elhelyezni a lomborona szintjeire úgy, hogy minél tovább érje őket a nap. Ezekbe a ragacsokba aztán beletapadnak az imágók, s így nem tudják lerakni a tojásokat. – Ez a módszer a felmérések szerint 50-70 %-os eredményt hozhat.

A vegyszeres permetezés kicsit hatékonyabbnak mondható, bár ez sem jelent 100 %-os védelmet. Ebben az esetben is jól jönnek az említett sárga lapok, mert segítenek észlelni a rajzás kezdetét. A támadás a rajzás után pár nappal várható, így az időzítésnél hasznos lehet pár ragacs, amiket két méterenként ajánlott szétszórva elhelyezni.

Így néznek ki a csapdák (Fotó: biokontroll.hu)
Így néznek ki a csapdák (Fotó: biokontroll.hu)

Anyukám szerint az egyetlen „jó megoldás” a korán termő fa ültetése. A Bigarreau Burlat vagy Early Burlat május vége fele érik (persze, ez függ az időjárástól is), ezért (elvileg) nem tudja károsítani a cseresznyelégy. Viszont: ha enyhe a tavasz, akkor a cseresznyelégy is előbb kezdi meg a rajzást.

Ejtsünk pár szót a permetezésről is: ha nem akarunk vegyszereket használni, akkor 70%-os izopropil alkoholból készíthetünk permetlét egy rész alkohol, három rész víz arányt alkalmazva. Bevethetjük az ürömteát is, ami 5 dkg szárított vagy fél kg friss ürmöm forrázatából áll – 5 liter víz felhasználásával.

Vegyszermentesen is permetezhetünk (Fotó: oazis.hu)
Vegyszermentesen is permetezhetünk (Fotó: oazis.hu)

Persze, gondolni kell arra is, hogy mi van akkor, ha a nyű kellőképpen jóllakott a cseresznyéből, csodálatosan kifejlődött, és úgy döntött, hogy elhagyja lakóhelyét? Nos, ilyenkor leugrik a földre, hogy majd a talajban bebábozódjon, és nyugalomban vészelje át a telet. Természetesen ezt nem szabad megengednünk neki, mert akkor a következő évben egyre több és több nyű fog a gyümölcsünkbe költözni!

Terítsünk hát le egy ponyvát a fa alá, és nagy eséllyel jópár „kukacot” és megtámadott cseresznyét össze tudunk gyűjteni. Hatásos lehet még a fa alatt vastagon szétterített mulcs is, mert akadályozza, hogy a kártevők bejussanak a talajba. Talán egyértelmű, de azért megjegyzem, hogy nemcsak a törzshöz kell rakni a mulcsot, hanem olyan széles körben, amíg a fa lombozata elterjeszkedik.

A fakéreg aprítékot, vagyis a mulcsot a fa alatt a lomkorona terjedelmében használjuk (Fotó: oazis.hu)
A fakéreg aprítékot, vagyis a mulcsot a fa alatt a lomkorona terjedelmében használjuk (Fotó: oazis.hu)

Régen még egyszerűbb módszert alkalmaztak: Miután leszüretelték a cseresznyét, felásták a talajt. Így a bábok mélyre kerültek. Tavasszal pedig jól megdöngölték a fa körül a földet. A tömör talajon át így nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudtak kimászni az imágók.

Személyes tapasztalatunk egyébként, hogy tökéletes védekezés nincs. Pláne, ha „biokertészetben” gondolkozunk, ami a mi kertünket is jellemzi. (Legalábbis mi még nem jöttünk rá, hogy mi lehet az…) Ezért van az, hogy amikor valaki ellátogat hozzánk, és lehúz egy ágat, hogy cseresznyét szakítson, s megkérdezi: „Kukacos?”  - Azt válaszoljuk: „Nem. Ha nem nézel bele.”

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Galéria

Ez van

  • HÍRADÓ 2019. július 15.
    HÍRADÓ 2019. július 15.
  • Letartóztatták a magyar család autójába belerohanó zágrábi férfit
    Letartóztatták a magyar család autójába belerohanó zágrábi férfit
  • Ismét drágulnak az üzemanyagok
    Ismét drágulnak az üzemanyagok
  • Sok magyar vállalkozás van az amerikai piacon
    Sok magyar vállalkozás van az amerikai piacon

A hét embere

Eseménynaptár