Mit tegyünk, ha megcsípett a medúza?
Mit tegyünk, ha megcsípett a medúza?
Mit tegyünk, ha megcsípett a medúza?Csodálatos állatok a medúzák. Szervezetük 97 %-a víz – ez segíti hozzá őket ahhoz, hogy lebegni tudjanak, méghozzá így:
Vannak olyan parányi medúzák, melyeket alig veszünk észre (5-10 mm-esek), és hatalmas nagyok is. Itt van például egy óriási példány:
A tengerparton nyaraló turisták főként tenyérnyi nagyságú egyedekkel találkoznak. Ez a harang vagy gomba alakú, kocsonyás testű állat minden tengerben honos. Ott él Új-Zéland partjainál, a Norvég-tengerben, de még édes vizű folyókban is megpillanthatjuk.
A legtöbb medúza ragadozó életmódot folytat. A zsákmányt egészben juttatja tömlőbelébe, ahol megemészti. A néhány centiméteres példányok planktonokat fogyasztanak, a 300-400 centiméteresek rákokat és halakat is esznek.
Az élelemszerzéshez (és a védekezéshez) csalánsejtjeit (nematociszta) használja. Ezek kis tokokra hasonlítanak és amikor szükség van rájuk, kipattannak a helyükről. Ezzel egy időben kivágódnak azok a kis szigonyos fonalkák, amelyek megsértik az áldozatot (vagy az „ellenséget), és a bennük lévő méregtartalmat (mely a kisebb állatoknak agytörzsi károsodást okoz, illetve bénulást) befecskendezik a másik testbe.
Ez a „másik test” pedig lehet akár egy fürdőző/nyaraló emberé is! Valószínűleg nem mondok újdonságot azzal, hogy a medúzacsípés a leggyakrabban előforduló tengerparti sérülés! Sőt, a már elpusztult állat is megcsíphet!
A legfontosabb teendő ilyenkor, hogy megakadályozzuk azt, hogy a csalánsejtek, melyek a bőrünkhöz tapadnak, teljesen kiürítsék tartalmukat. Ennek érdekében először is el kell távolítanunk a csápokat az érintett felületről. Ezt valamilyen műanyag eszközzel célszerű véghezvinni – akár a hotelben kapott szobanyitó kártyát is felhasználhatjuk a művelethez. (Állítólag gumikesztyű és csipesz a legideálisabb ehhez, de ki tart magánál ilyesmit napozáskor, például Egyiptomban?)
A lekaparás után persze még mindig maradhatnak csalánsejtek a bőrben. Soha ne nyúljunk puszta kézzel a medúza darabjaihoz! Ha kell, vessük be a törölközőnket is a kezünkre tekerve!
A csípés után a bőr általában rögtön megduzzad, kivörösödik és sokáig ég, viszket. Van, amikor fel is hólyagosodik, és fejfájás, hányinger kíséri, miközben az adott végtag rendkívül fáj.
A fájdalmat – természetesen - csillapítani kell. A trópusi fajoknál bőséges ecetes öblítés javasolt (az ecet megakadályozza a mérgező nematocisztáinak működését) - vagy, ha hirtelen nem tudunk hozzájutni (mert egy nyaralás során nem valószínű, hogy van a kéznél ecet a strandon), akkor a tengervíz is megteszi.
A nem trópusi medúzáknál viszont az ecet fokozza a csalánsejtek kiürülését, így ilyenkor sütőporos oldatos leöblítés ajánlott – vagy, ha nem tudunk hozzájutni hirtelen, akkor marad a tengervíz. (Mi más…) Az édesvizet felejtsük el, mert az aktiválja a még meg nem repedt csalánsejteket – és még nagyobb fájdalmat okozhatunk!
Tunéziában a helybeliek paradicsomot szoktak tenni a megcsípett területre. Az orvosok azt mondják, hogy nem szabad törölgetni és vakargatni a fájó részt (a dörzsöléssel csak még jobban aktiváljuk a méreganyagokat), hanem antihisztamint és fájdalomcsillapítót (paracetamolt vagy aszpirint) tartalmazó készítményeket kell alkalmazni.
Fontos, hogy az érintett területet sose emeljük a szív magassága fölé! Ha elszorítjuk az ereket, csökkenthetjük a méreg felszívódásának idejét.
Ha nagyobb területet ért a csípés, illetve, ha ostorcsapásokra emlékeztető, erősen vörös sávokat látunk, akkor azonnal kérjünk orvosi segítséget! – Ezt kell tennünk akkor is, ha extrém allergiás reakció lép fel: ha nemcsak a csípés helye, hanem a test többi része is megduzzad, és / vagy a légzés elnehezedik, súlyos hányás jelentkezik.
Will Smith „Hét élet” című filmjében szerepel egy gyönyörű medúza, mely szinte főszerepet kapott. Hogy miért, azt nem árulom el, hátha valakit érdekel az említett mozi, mely megtekinthető akár itt is.
