4 évnél régebbi cikk

Első látásra beleszerettem a brazil jiu-jitsuba - interjú Romanek Bencével
Fehérvár Médiacentrum fotójaElső látásra beleszerettem a brazil jiu-jitsuba - interjú Romanek Bencével

A fehérvári Romanek Bencét már fiatalkora óta vonzotta a küzdősportok világa. Tinédzser éveiben - egyel magasabb szintre kapcsolva - aikidózni kezdett, hogy aztán húszévesen a brazil jiu-jitsunál találja meg végül a számításait. Azóta több európai- és világbajnokságon is részt vett, legutóbb pedig Amerikából hozott haza egy ezüst- és egy bronzérmet. A kezdetekről, a brazil jiu-jitsuról és a jövőről beszélgettünk.

Látom, hogy komoly felszerelések között edzel, de milyen sportot is űzöl pontosan?

A brazil jiu-jitsu az én sportágam, amely egy földharcrendszerű küzdősportot foglal magában. Az eredete a judóhoz köthető: a judo alapítójának, Jigoro Kanónak volt egy tanítványa, Micuo Maeda, aki az 1910-es években azzal a céllal látogatott Amerikába, hogy népszerűsítse a judót. Ott aztán elkezdte tanítani egy politikus, Gastão Gracie fiait, akik továbbgondolva a judo hagyományait, kialakították a brazil jiu-jitsut. Majd miután az Egyesült Államokba emigráltak, megalapították a UFC-t (Ultimate Fighting Championship), ahol a brazil jiu-jitsu már a szervezet egyik alapsportágként funkcionált.

Milyen alapelv szerint működik a brazil jiu-jitsu?

Ez nagyon egyszerű: hogy egy kisebb harcos is le tudjon győzni egy nagyobb sportolót. Az a lényege, hogy aki brazil jiu-jitsuzik, annak le kell vinnie az ellenfelét a földre, ahol aztán különböző fojtásokkal és feszítésekkel kényszeríti feladásra a másik bunyóst.

Az állóharcban, ha nagyobb emberrel találod szemben magad, akkor az alacsonyabb versenyzőnek sokkal kisebb az esélye a győzelemre, ezért kell lezárni a távolságot, le kell vinni a földre, ott pedig már jöhetnek a különböző fogások. A brzail jiu-jitsut az különbözteti meg a judótól, hogy az utóbbinál, ha a hátadra dobnak, akkor vége a küzdelemnek, míg az én sportágamnál pedig akkor kezdődik csak igazán a harc.

Miben különbözik a brazil jiu-jitsu a többi küzdősporttól?

Először is abban, hogy itt nincsen se ütés, se rúgás. Aztán meg kell említenem a birkózást is, amelytől abban különbözik, hogy nálunk van gi is, azaz judo-ruha. Ugye a birkózás is földharcrendszer, viszont a brazil jiu-jitsu harcosai ruhában küzdenek, ám van olyan ágazata is, amely során csak egy nadrág van a versenyzőkőn - ezt már no ginek nevezik.

Volt már komolyabb sérülésed a sport miatt?

Azt tudni kell, hogy bár a ketrecharc és a K-1 a legkeményebb küzdősportok, azért a brazil jiu-jitsu is elég brutális tud lenni. Hiába nincs ütés meg rúgás, attól még mi is tele vagyunk kék és zöld foltokkal. Egy nagyobb földhöz vágástól lábtörés vagy akár kartörés is bekövetkezhet, ám nekem szerencsére eddig csak egy vállsérülésem volt, amikor egyszer vállcsúcsra dobtak.

Hogyan kerültél kapcsolatba a brazil jiu-jitsuval?

Már egészen pici koromban magával ragadott a harcművészetek világa, így mindig valamilyen küzdősportot gyakorolgattam: többek között a karate és az aikidó voltak azok, amelyek komolyabban megtetszettek. Tizenhét éves voltam, amikor elkezdtem aikidózni itt Székesfehérváron, Magyar László sensei-nél. Az érettségi után aztán a Tan Kapuja Buddhista Főiskolára aikidó-japán szakirányára jelentkeztem, majd húszéves koromban következett be a nagy váltás: akkor mentem el életem első brazil jiu-jitsu edzésére Prof. Max Carvalhóhoz, aki világszínvonalú edző.

Persze ennek is van egy külön története: a YouTube-on nézelődtem a UFC videói között, amikor kiszúrtam egy Royce Gracie nevű harcost (a sportágat alapító család legfiatalabb tagja volt akkor), aki sorra nyerte a meccseit - akkor határoztam el, hogy én is olyan sikeres szeretnék lenni. Mondanom sem kell, hogy az első brazil jiu-jitsu edzésem után nem volt megállás...

Azóta már edzőtermet is üzemeltetsz Székesfehérváron.

Két éve nyitotta meg a kapuját a ZR Team székesfehérvári edzőterme, ahol minden feltétel adott, hogy megfelelő edzéseket tudjak tartani a sportág szerelmeseinek. Persze kezdők is jöhetnek, de főleg olyanok szoktak hozzám járni, akik jártasak más küzdősportokban is.

Minden nap este hattól, illetve kedden és csütörtökön reggel tízkor vannak brazil jiu-jitsu és thai box edzések. A tréninget félórás bemelegítéssel kezdjük, amely során specifikus nyújtógyakorlatokat végzünk, a következő félórában a technikai résszel foglalkozunk, majd sparringolunk: ilyenkor teljes erőből megy a birkózás.

Persze nemcsak én, hanem a tanítványaim is sikeresen veszik az akadályokat: a magyar versenyeken folyamatosan a dobogón végeznek mind juniorban, mind pedig felnőtt kategóriában egyaránt, illetve egy aranyérmet, és két ezüstöt is hazahoztak a lisszaboni brazil jiu-jitsu Európa-bajnokságról. Ezen kívül egy combat wrestling második, és egy világbajnokságon elért harmadik helyezéssel is öregbítették Fehérvár hírnevét.

Hogyan néz ki egy átlagos napod?

Minden reggel hat órakor erősítéssel indítom a napot, majd tíz órától tartok egy jitsu-edzést. Közötte angolra járok, este hattól pedig még egy hajtós edzéssel zárom a napot.

Azon nem gondolkodtál még, hogy versenyszerűen más küzdősportban is kipróbáld magad?

Nemrég voltam egy combat wrestling Európa-bajnokságon, ahol harmadik helyezést értem el. Ez a sportág a brazil jiu-jitsu és a birkozás keveréke: annyi a lényege, hogy birkózó cipőben és gi nélkül kell harcolni. Örülök, hogy valami újba is belekóstolhattam, és a közeljövőben ismételten szeretném kipróbálni magam ebben a küzdősportban is.

A Facebook-oldaladon nézelődve feltűnt, hogy az elmúlt időszakban sok időt töltöttél Amerikában. Mit csináltál ott?

Egy amerikai versenyen voltam, amelyet Long Beach-en tartottak, amely a sportágban elég nívós megmérettetésnek számít. Szerintem Amerikában a legerősebb a mezőny, mert ott van a brazil jiu-jitsu székhelye is, ebből adódóan a sport legtöbb világsztárja az Egyesült államokban él. Ha ott valaki szép eredményt tud elérni, azt gondolom, hogy megsüvegelendő. Én egy ezüst- és bronzéremmel térhettem haza, de ezzel még nem dőlök hátra, ugyanis a legfőbb célom az, hogy a közeljövőben megnyerjek egy amerikai bajnokságot, és nevet szerezzek magamnak a sportágon belül.

Visszagondolva az eddigi pályafutásodra, van, amit máshogy csináltál?

Ha változtathatnék valamin, akkor korábban belekóstolnék az amerikai jiu-jitsu-világba, ugyanis azt gondolom, hogy aki ebben a sportban el akar érni valamit, annak az Egyesült Államokban egyszerűbb lehet. Semmit nem bántam meg, örülök annak, ahol tartok, csak azt mondom, ha újra huszonéves lennék, akkor többször edzettem volna az USA-ban.

Mit hoz a jövő?

2020 márciusában az amerikai Pan Amsen (Pan-American Championship), majd augusztusban a Las Vegas-i világbajnokságon is szeretném megmutatni magam. A terveim között szerepel még a Budapest Open, egy finn verseny, és Barcelonában az Európa-bajnokság is.

Ezen kívül a Videoton Box Clubbal is tervezünk egy közös projektet, amely a FittBanda néven fut: az embereknek elmeséljük, hogyan kell helyesen étkezni, illetve különböző edzésmódszereket is mutatunk nekik. Sokan idegenkednek az edzőtermektől, mert félnek, hogy kinevetik őket, esetleg nem tudják mit kell csinálni, vagy drága nekik az edzőbérlés - ezekért a sportolni vágyókért indítjuk el ezt az edzésprogramot.

Természetesen a jövő generációiról sem feledkezem meg, az egyik legfőbb célom, hogy minél több fiatalhoz eljusson a brazil jiu-jitsu híre, ennek megfelelően a fehérvári termet is szeretném majd a közeljövőben felújítani, illetve kibővíteni.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek