Clear sky20 °C
2020. április 9. csütörtök Erhard
Menü

Csákváron az Esterházyak nyomában

Kastélyok és életek: Csákvár

Csákváron az Esterházyak nyomában
A hatvanas években állami TBC-szanatórium működött itt (Fotó: egykor.hu)

Az Esterházy-legenda a XIII. századra nyúlik vissza, szereplője a Salamon nemzetségbeli Miklós, akitől a szakadatlan leszármazás az oklevelekből kimutatható. A Csallóköz tündére bizonyos estéken meglátogatta az ősapa kertjét, hogy az ott fölállított dézsában megfürödjék. Az ősapa dolga volt, hogy jelentse a tündérnek, ha feljött az estike csillag, mert akkor kezdett a fürdéshez vetkőzni. Amikor az öreg meghalt, a koboldkórus István diák lantkíséretével előadta a haláldalt, mely a család titkos himnuszának számított, mint a névtelenség áhításáról szóló könyörgés.

A középkori gyökerekkel rendelkező nemesi család ősjussnak számító birtokai eredetileg Galántán területek el. Benedek nevű ősük volt az első, aki az Esterházy nevet viselte. Fia, Esterházy Ferenc pedig az első, aki a Galántai előnevet is felvette. Galántai báró Esterházy Ferenc és Illésházi Illésházy Zsófia 1566-ban kötött házasságából származnak azok az 1583-1587 között született fiúgyermekek, a testvérek, akik az Esterházy főágakat alapították. A nádorrá lett Miklós a fraknói ágat, Dániel a cseszneki ágat, Pál a zólyomi ágat. A család felemelkedése ekkor vette kezdetét. Később a főágak alágakra osztódtak.

Csákvár a fraknói ághoz tartozó Esterházyak birtoka volt. Az ág megalapítóját, Esterházy Miklóst kitagadták a szülei, elszegődött hát Magóchy Ferenc kassai főkapitány udvarába.

A főkapitány felesége, a luxushoz szokott, dúsgazdag és különc szépség, Dersffy Orsolya asszony nyíltan lázadt a konvenciókkal szemben. Különleges stílusú, extravagáns egyéniség volt. Az országban csak a nádor leányai viseltek kalapot, más úrinők szorosra fonott hajjal, pártával vagy főkötővel álltak a festők vásznai elé, ő elsőként méregdrága kalapban festette le magát. Mint ahogy az már lenni szokott, Magóchy Ferenc főkapitány elhunyt. Az özvegy a szokásos újévi ajándékokat osztogatta felsorakozott háza népének, amikor Esterházy Miklóst kiállította a sorból és félrehívta.

Ajándéka a keze, ha a tehetséges, jóképű Miklós elfogadja. Kitagadva nem volt nehéz a döntés. És könnyű volt azért is, mert az özvegy igazán vonzó és izgalmas asszony volt. Ráadásul gyermektelen, nem kellett osztozni a vagyonán.

A gyászév elteltekor már szerelemből kötött házasságuk nyitottnak és boldognak volt mondható, még a hivatalos ágyas is belefért, aki a trónörököst megszülte.

Az asszony gazdagságot és előkelőséget, a vonzó vőlegény tehetséget hozott a házasságba. A vagyoni háttér után a nádori poszt megszerzéséért is eséllyel indult. Első lett a kortársai között, és 1526. óta „ő futotta a leggyorsabb karriert.” Amikor Dersffy Orsolya elhunyt, a dúsgazdaggá váló Esterházy Miklóst hiába kerülgették a legjobb partik, öt évig nem házasodott újra. Végül szinte vakon házasságra lépett a nem extravagáns, kancsal, ámde gyermekien naív Nyáry Krisztinával. A menyasszonyon a kortársak szerint nem látszott sem értelem, sem könnyedség. Nem is ez volt az első házassága. Thurzó Imrével kötött korábbi házassága szerencsétlenül alakult. Miután a férj meghalt, hivatalosan is lemondott mindenről, ami a volt férjéhez kötötte. Két kislányát az anyósánál hagyva hazaköltözött a szülői házba. A volt férj vagyonára sem tartott igényt. Ilyen asszonyt feleségül venni nagy kockázat. Esterházy Miklós azonban úgy határozott, hogy megpróbálja. A házasságkötést követően visszaszereztette a két elhagyott kislányt és az első férj vagyonát is. A rend helyreállt. A tizenöt éves házasság alatt kilenc gyermekük született. Házasságuknak Nyáry Krisztina halála vetett véget, köszönhetően a bábák gondatlanságának.

De még előtte a mindkettőjük első házasságából származó beteges és önállótlan István és Erzsébet nevű gyermekeiket összeházasították.

Ebből a frigyből egészséges és élénk kisbaba, Orsika született. Orsikát majd egy Esterházy Pál veszi feleségül, és a közös, Mihály nevű gyermek lesz a legeszterházibb Esterházy a családban, aki dédatyja első és dédanyja első házasságából való utódjának gyermeke, vagyis – ahogy Esterházy Péter író levezeti – a férj apósa az apai féltestvére, anyósa az anyai féltestvére, következésképpen ennek a Mihálynak Esterházy volt az anyai dédapja, az apai nagyapjai, az anyai nagyapja, az apja és még a mamája is. Ő kezdte építeni a Süttör melletti mocsarasban azt a vadászkastélyt, amelyből jóval később a fertődi kastély bontakozik ki. És játszott klavikordon is.

Csákvár még a török hódoltság korában került az Esterházy család birtokába a Nyáry Krisztinával kötött házasság révén. Az építkezést 1760 körül egy későbbi Esterházy Miklós kezdi meg. Földszintes, boltozott termekből álló földesúri lakóháza Fellner Jakab tervei alapján készült. Az urasági ház ma is áll az új épület végében. Az építtető nem költözött ide, Tatán élt. Fia, János már Csákváron kívánt letelepedni, ezért barokk kastély építésébe fogott, és újra Fellner Jakab kapta a megbízást. Az 1800-as év jelenti a fordulópontot. Esterházy János meghal, fia, Miklós francia márkinő feleségével és belga hadmérnökével átformáltatta az addig elkészült barokk művet. Szentimentális kert helyett a természet idealizált képét nyújtó, klasszikus tájképi kert jött létre számos növényritkaság felsorakoztatásával.

1814-ben földrengés tette szükségessé a kastély teljes újjáépítését.

A Bécsben élő francia születésű Charles Moreau irányította a munkákat. Új, nagyszabású koncepció született, mellyel kialakult a kastély és parkjának mai képe. A családtagok ünnepek alkalmával megajándékozták egymást különböző kerti építményekkel. Sajnos ehhez tönkreteszik a 12-13. században épült gyönyörű hófehér vértesszentkereszti bencés apátságot, a köveit beépítik. A Szentháromság-építmény, a napóra, a műbarlang, a vadászkápolnaként újjászületett török építmény, a malomból átépített tóparti pihenő, a Gessner-ház ma is látható. A kastély folyamatos használat alatt áll, megőrzött és szépen felújított, látogatható. Középső homlokzata hasonlatos a lovasberényi grófi kastélyhoz és az alcsúti nádori kastély torzójához, látványa segíti a máshol romos kastélyok feletti képzeletet. A gondozott park nyitott, bejárható.

Esterházy Móric Miklós, a hágai, majd római nagykövet ritkán tartózkodott birtokán. Amikor azonban a kiegyezés ellen foglalt állást, ez politikai karrierjének végét jelentette. A kiegyezést követően visszavonult csákvári birtokára. Fia, a Rómában született Móric is itt rendezkedett be. Fiatal kora ellenére „már bukott miniszterelnök volt”, mondja róla író unokája. A „bukott miniszterelnök” a legnehezebb időkben vállalta el a miniszterelnöki posztot, majd adta be lemondását, az első világháború végével kialakult súlyos válság idején. Sem ő, sem más politikus nem tudta megfelelően kezelni a kaotikus helyzetet. A háborútól megkeseredett, utolsó energiáit elhasznált nincstelen tömegek megmozdulásait keletről jött, új világot ígérő szelek élesztgették, és gátlástalanok lovagolták meg. Kezelése kimerült a megtorlásban. A vörös diktatúra időszaka a „bukott miniszterelnök” csákvári tartózkodásának idejére esett.

A gyönyörű parkban álló kastély ma is Csákvár nevezetessége (Fotó: csakvar.hu)
A gyönyörű parkban álló kastély ma is Csákvár nevezetessége (Fotó: csakvar.hu)

Apám megvárta, míg beköszönt a társadalmi igazságosság, csupán ekkor volt hajlandó világra jönni. Ő volt az első a hosszúra ígérkező sorban, aki rang és mód nélkül született.” – írja Esterházy Péter író. Születésének napján kikiáltják a Tanácsköztársaságot, és rendelet születik a magyar Vörös Hadsereg felállításáról. A régi bíróságok helyébe forradalmi törvényszéket állítottak, melyek munkájukat gyorsított eljárásban végezték, az ítéletük ellen pedig nem volt föllebbezés és perorvoslat. A halálos ítéletet egyhangú határozattal hozták, a kiszabott büntetéseket azonnal végrehajtották.

A budapesti Esterházy-lakásban a vajúdás első pillanatában megállt a hatalmas, láncos ingaóra.

Az egyik láncszem keresztbe fordult, és a fogaskerék nem tudta bevenni. A Brassóból jött órásmester arra a kérdésre, hogy új időszámítás lesz-e, jelentőségteljesen csak ennyit mondott: „Az óra állt meg, nem az idő.”

Halnek Gyula kőművessegéd egész családja nemzedékek óta az Esterházyak csákvári birtokán nőtt fel, és a szolgálatukban halt meg. Csak az apját kellett részegeskedése miatt elbocsátani. A kőművessegéd a forradalom kitörésekor a csákvári szocialista pártcsoport élére állt. Zenekíséret mellett vörös lobogós tüntető felvonulást és népgyűlést szervezett a kastély udvarára. A szónoklat magva a csákvári birtok felosztása volt. A javaslatot a tömeg ordítva elfogadta. Megemlékeztek az Esterházy-kötélről, mint az arisztokrata szívtelenség legfényesebb bizonyítékáról. A kastély kertjében korábban az értékes, ritka fákról gallyakat tördelt le egy asszony rőzsegyűjtés címén. A ház ura ezt észrevette, és mérgében elvette az összegyűjtött ágak összekötözésre szolgáló kötelét. A históriát a nagygyűlésen szívet szaggató módon hozta elő a sértett, mire a tömeg felzúgott: „ Ezzel a kötéllel lábainál fogva kellene felakasztani a gróf urat, hogy az a szép kék vére összevissza kerengjen!”

„Kegyelmes úr, Pestről izentek, hogy gróf urat likvidálnunk kell.” Bejutottak a házba. Ki adott kulcsot? Ki adott ajtót? Nincs válasz. A szolgálók a vörösöknek engedelmeskedtek, nem az uruknak. A szalon kétes elemek legdíszesebb mintagyűjteményével telt meg, egyik része hivatalos minőségben, a másik részét a kárörvendő kíváncsiság vezette. „Jézus nem segít rajtunk, kegyelmes úr! Hisz még önmagán sem tudott segíteni.” – sóhajtott az inas. Halnek sürgönyt vett elő a zsebéből, és stentori hangon felolvasta. „Halálbüntetés terhe mellett le kell foglalni a csákvári kastély műkincseit”. Halnek mellett egy budapesti fürdőintézetnél alkalmazásban állott fürdőmester és tyúkszemvágó fontoskodott. A leltározás megkezdődött. A könyvek után a kápolna következett. Aztán a szalonok, szobák, szépen sorban.

Egyik este Halnek és a tűzoltóegylet pénztárosa, Sterk ismét behatoltak a kastélyba, és annak minden ajtajába őrszemet állítottak. Ez az erőkifejtés a még meg nem talált műkincseknek szólt. Új leltárt vettek fel. A harmincegy éves Sterk Károly egyenruhában jelent meg, tiszti jelvények nélkül, csupán csak a szocialista kalapácsjelvénnyel ékesítve. A forradalom kitörése után mindenki tudta, hogy Halneknek ő a szellemi irányítója. Ha Halnek hivatalos vagy magán pénzzavarban volt, mentőként lépett melléje. Összehívták a kastély összes személyzetét és kerti szolgáját, és azok engedelmeskedtek. Kezdték a kápolnában lévő képek és szobrok eltávolításával, mert a tanácskormány meghagyta, hogy elkoboztassék minden, ami a népben a babonát ébren tarthatja. Sterk elégedetten nyugtatta szemét az összegyűjtött értékes műtárgyakon. „Ott álltam a minden szív nélkül egybehordott tárgyak előtt, amelyek úgy feküdtek egy tömegben, akár egy nagy rakás szén, együtt, elválaszthatatlanul, megszűnve egyes tárgynak lenni, mert ki lettek ragadva önnön idejükből és testükből, és mintegy visszaböfögve kerültek a helyiség közepére.” – emlékezett erre az estére a gróf. És arra is emlékezett, hogy az Esterházyak saját költségükön egyházi és jóléti intézményeket létesítettek és tartottak fenn Csákváron. Templomot, gyógyszertárat, uradalmi kórházat, iskolákat, zárdát, árvaházat és szegényházat, gazdasági intézetet, ifjúsági köröket. A Halnekeknek és Sterkeknek ez nem jelentett semmit. Nem lehetett elkobozni, zsebre vágni, pénzzé tenni.

Az úgynevezett Lenin-fiúk kisebb, ám hangos csoportja hatolt be a szobákba, és Esterházy Móricot letartóztatottnak nyilvánította. „Nagyapám letette az újságot, majd bólintott, mert megértette a tényállást.” Károlyi Margit grófnő maradt egyedül a „vadonban”. Szoptatott, dajkált, pelenkát mosott. Vadászházakban húzódott meg és plébániáknál talált bebocsátást. Rövid távollét után közvetlenül a fogházból Esterházy Móric egészségesen tért vissza, épen, de féreggel teli. „Papa!” – mondták a brigantik – „Hát maga megszabadult?” Nem jöttek zavarba. Felpakolták, ami kezük ügyébe akadt, és a zsákmányukkal autóikon elrobogtak.

Kun Béla repülővel menekült a 133. nap végén, augusztus 2-án. Grófnék, bárónék, kegyes, jótékony hölgyek drágaköveit, templomi kelyheket, sok más egyéb kincset vett magához. Karjairól vastag aranyláncok lógtak, melyek elszóródott egyikét a Vérmezőn megtalálta és a medálról felismerte egy Platz nevű krisztinavárosi polgár, Szentháromság téri adóhivatalnok. Visszajuttatta az Esterházy családnak.

A 133 nap elmúltával az élet ment tovább. De már nem a régi kerékvágásban. Sterk a kommün bukása után bejelentkezett a ház urához, aki leküzdve személyes kíváncsiságát, nem fogadta. Bécsbe, Moszkvába menekült, majd valahol félúton rejtélyes körülmények között eltűnt. 1926-ban bukkant fel a név ismét, immáron Párizsban, mint ezüstérmes sakk olimpikon. Ma ő Csákvár egyik büszkesége.

Ezért-e vagy más okból, a csákvári kastélyból Esterházy Móric „bukott miniszterelnök” családjával átköltözött a majki vadászkastélyba. Ezentúl a csákvári kastélyt nyári laknak használták. A majki épületegyüttest a némasági fogadalomban élő kamanduli remeteség számára építette 1733-ban Esterházy József az elpusztult régi helyére. A Környe határában található római romokból és a gesztesi várból mozgatható faragott köveket is áthordták az építkezéshez. A rend feloszlatása után a kolostor vadászkastéllyá változott, és kis kerülővel az Esterházy család tulajdonává vált.

Esterházy Móric lassan visszatért a politikai porondra. A II. világháborúban támogatta Horthy kiugrási kísérletét, amely után gyorsan a mauthauseni koncentrációs táborban találta magát. Hazatérve Majkra, a kitelepítés várta. Horton sírásóként kereste meg a család kenyerét. Nem csoda, ha 1956-ban Esterházy Móric Bécsbe „disszidált” Mónika nevű leányával. Egyetlen életben maradt fiuk, Mátyás az invitálás ellenére nem hagyta el Magyarországot. Kötve, vagy inkább valószínűleg zsarolva volt. Marcell fiuk a második világháborúban eltűnt, Menyhárt 32 éves korában gyermekparalízisben meghalt, három héttel a szérum alkalmazása előtt. Esterházy Móric feleségét, a „vadmagyar” Károlyi Margit grófnőt, a hangyaszorgalmú vidéki birtokost a vadászkastélyból egy idő után átköltöztették a 13. számú szerzetesi cellába, melynek Emma nevű testvérével haláláig lakója maradt.

Károlyi Margit nem panaszkodott. Művelte a cellához tartozó kertet, és igyekezett belőle megélni. Még az eucharisztikus kongresszus alkalmával, 1938-ban megismerkedett Pacelli bíborossal, akinek pápává választása után is kapcsolatban maradtak. Latinul leveleztek. Károlyi Margit grófnő megváltozott. Fia sírján üldögélve ősz haját fésülgette a temetőben, és hosszú ideig társalgott az angyalokkal. Akadt, aki kihasználta, és ajánlkozott az égiekkel való kapcsolat szakszerű közvetítéséhez. A díjazás családi ékszerek formájában történt. A krónikás szerint így lett a vagyon utolsó morzsájának is a „seggére verve”.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Locsolóversekre írtak ki pályázatot
    Locsolóversekre írtak ki pályázatot
  • Befejeződik a Fiskális út felújítása
    Befejeződik a Fiskális út felújítása
  • A jövő évre halasztja budapesti koncertjét Nick Cave
    A jövő évre halasztja budapesti koncertjét Nick Cave
  • Fertőtlenítőszert hamisító bandát fogtak a rendőrök
    Fertőtlenítőszert hamisító bandát fogtak a rendőrök