Ezért egészséges az ölelésEzért egészséges az ölelés
Sokan sokféleképpen szocializálódunk a családunkban. Van, akit babusgatnak, puszilgatnak, ölelgetnek a szülei / nagyszülei, s akad olyan család is, ahol ezeket a gesztusokat nélkülözniük kell a gyerekeknek / unokáknak. A különbség kereshető a generációkon átívelő mintában, vagy kialakulhat az életkörülmények miatt is. Például, ha feszült, terhelt helyzetben vagyunk, akkor előfordulhat, hogy nem marad rá energiánk. (Holott pont ilyenkor lenne nagy szükség a szoros testi közelségre…)
„Az, hogy milyen a viszonyunk a testi kontaktusokhoz, nagyban függ attól, hogy milyen környezetben nőttünk fel.” – tudtam meg Háry Ildikótól – „Az erre irányuló kutatások bebizonyították, hogy ha bizalmas, jó kapcsolatunk volt édesanyánkkal, aki viszonylag sokáig szoptatott minket, akkor szívesebben tárulkozunk ki, könnyebben kimutatjuk az érzelmeinket, és ebbe a területbe beletartozik a testi érintkezés, ölelés is. Ha ezek az alapok nincsenek meg, akkor a felnőtté válás során kell megtanulnunk ezek fontosságát, előnyeit. A kisbaba és az anya jó kapcsolata azért is fontos, mert ekkor alakul ki az úgynevezett ősbizalom. ”
A párkapcsolati tanácsadó elmondta, hogy csak az a felnőtt ember tudja kimutatni az érzéseit, aki a helyén kezeli önmagát. Az, aki tisztában van az értékeivel s magabiztos. Aki az önbecsülés hiányával küzd, az nem tud kitárulkozni, bizalmatlanul néz másokra. Fél, hogy sebezhetővé válik, s nem enged közel magához másokat. Nem meri kimutatni az érzéseit.
Aki nincs jóban saját magával, aki nem szereti és nem fogadja el magát, az másoktól sem képes elfogadni a szeretet és az ölelést.
Az ilyen emberben felmerül a kérdés, hogy vajon mit akarhat tőle a másik ember? Miért öleli meg, hiszen nem méltó rá, nem szerethető. Miért cselekszik mégis így?
„Természetesen, mint mindent, úgy ezt is meg lehet tanulni. Türelemmel és kitartással rá tudjuk vezetni a párunkat a testi kontaktus fontosságára - megértve az ő korlátait, hiányosságait.” – árulta el a mediátor – „Az önismeret, a bizalmi légkör, a sok dicséret és kedves szó sokban segít magunk elfogadásában és abban, hogy nyitottabbá váljunk, és azzá tudjuk tenni a párunkat is.”
Az ölelés mindenkiben ugyanolyan biológiai folyamatokat indít el.
Az ember vágyik a biztonságra, az intimitásra. Ebből adódik, hogy nem nehéz senkit sem rászoktatni az ölelésre, hiszen mindenki a saját bőrén tapasztalhatja meg jótékony hatásait.
A kisgyermeknek elemi léte az ölelés, a testi érintés. A testi érintkezés hatására az édesanyában oxitocin termelődik, mely segíti a tejtermelést, megnyugtatja az anyukát – és a kisgyermekre is hasonlóképpen hat. Ahogy nőnek fel a gyermekek, úgy változik meg az igényük az öleléssel kapcsolatban. A személyiségüktől függ, hogy ki szereti az ölelgetést és ki nem.
„Van egy érdekes személyes tapasztalatom az öleléssel kapcsolatban.” – mesélte a mentálhigiénés segítő – „Gyermekünk négy éves múlt, amikor ekcémás lett. Főleg a hajlatokban jelentkeztek nála a piros, viszkető foltocskák. A biologika- új medicina szerint (tudomány, miszerint minden testi tünet mögött pszichoszomatikus jelenség van – a szerk.) az ilyen gyermekeknek a szeretet nyelvük a testi érintés és naponta sokszor meg kell ölelni őket, hogy kielégítsük ezt az igényüket. Kicsit szkeptikus voltam, amikor erről hallottam, de gondoltam, hogy ezen ne múljon! Semmibe se kerül, ha a rutinszerű találkozások alkalmával megszokott öleléseken kívül naponta többször, ad hock jelleggel megöleljük a csemeténket. Nemcsak akkor, amikor ő akarja, hanem megelőzve ezt az igényt, hogy ne élje át egy pillanatig se az ölelés hiányát. Megbeszéltem minden családtagommal, hogy indul az ölelő projekt! Hihetetlen, de Emmának pár hét alatt letisztult teljesen a bőre!”
Sőt, Ildikó magán is megtapasztalta ugyanezt a „csodát”! Amikor édesanyja az intenzív osztályra került és korlátozottan lehetett csak látogatni, sokáig nem ölelhette magához. Ez a hiány olyan rosszul érintette, hogy kontakt ekcéma alakult ki az ékszerek viselésekor, s durván ekcémás lett a bőre. Aztán, amikor újra testi közelségbe kerülhetett az anyukájához – vagyis megszűnt ez a probléma -, teljesen letisztult a bőre.
„Ez is mutatja, hogy mennyire fontos, hogy mi mindent tud egy ölelés nyújtani, illetve, hogy ennek hiánya akár testi tüneteket, elváltozásokat tud okozni.” – mondta Ildikó – „Sok szülő jön hozzám tanácsot kérni problémás, kamaszkorú gyermekével kapcsolatban, s a többség azt kérdezi tőlem, hogy hova lett a bújós, kedves gyermeke, miért nem engedi magához közel, miért nem engedi, hogy megölelje. Ez egy természetes serdülőkori személyiség fejlődési folyamat része. El kell távolodni a kamaszoknak a szüleitől, hogy önálló személyiséggé váljanak, leváljanak róluk. Úgy nehéz eltávolodni, hogy közben őszintén ölelkezünk. Minden téren fizikálisan is távolodnak, hogy aztán mikor egyéni személyiségük kialakul, visszatérjenek és kedvesen átöleljenek újra minket, mintha mi sem történt volna. A kortársakkal viszont annál inkább kialakulnak az üdvözléssel kapcsolatos rituálék, ölelkezések, puszi váltás, ami teljesen helyén való. Engedjük meg gyermekeinknek ezt az eltávolodást, mert akkor egészséges lelkületű felnőttekké válnak!”
