Fair26 °C
2020. augusztus 12. szerda Klára
Menü

Tudtátok, hogy Fehérváron volt az ország első fedett sportcentruma?

Ma már csak egy utcanév őrzi a Polgári Lövölde emlékét, ahol a 19. században és a 20. század első felében szinte minden fehérvári megfordult. Még maga Ferenc József császár is tiszteletét tette a létesítményben, akinek lövészlapját sok-sok éven keresztül őrizték. A lövészet gyakorlásán kívül lehetett itt korzózni, mulatóban ebédelni, de még bálozni is.

A 20. század első felében teniszpályát, sőt egy fedett sportcsarnokot – az országban az egyik elsőt - is kialakítottak a területén. De kezdjük az elején!

Városvédelmi kötelezettség

Demeter Zsófia várostörténész elmondta, Fehérvár szabad királyi város volt, ezért a polgárainak volt egyfajta városvédő kötelessége. Belőlük alakultak ki később a lövészegyletek.
„Fehérváron módos polgárokból szervezték meg a Polgári Lövészegyletet a 19. század elején. Eleinte a mai Kígyó és Ősz utca környékén volt a központjuk. Mivel az épület elég rossz állapotban volt, és a város is terjeszkedett, ezért kaptak egy új területet, hogy ott képezzék ki a tagokat. Így jött létre az egykori Váralja szabad részén a lövölde 1826-ban.”

Szabadtéri mulatóhely

A lövölde – azon kívül, hogy a polgárok lőhettek – mai szóval élve szabadidő-és rendezvényhelyszínként is szolgált. A területen kültéri és beltéri vendéglő is működött, sőt még sétautakat, hintázó helyeket is kialakítottak.

Fedett nagytermében tartották a bálokat, ezért rengeteg fehérvári járt ide.

1857-ben még a császár, Ferenc József is megfordult itt, ahol bemutatta többek között a lövésztudományát. A lőlapját eltették.

„Néhány évtizeddel később, amikor Ferenc József újra a Dunántúlon járt, Széchenyi Viktor főispán elvitte neki az egykori fehérvári lőlapot emlékbe, ajándékként.”

A lövölde mellett kapott helyet az 1850-es években a méneskaszárnya istállókkal és laktanyákkal, ahol a monarchia idejében a katonalovak tenyésztésével, később pedig a polgári lóállomány nemesítésével is foglalkoztak.

Az ipargróf álma

A lövölde fő utcája az Apácza utca - a mai Deák Ferenc utca - volt, amit az 1879-es országos kiállítás-és vásár nyitottak meg.

„A fehérvári Zichy Jenő, akit a korabeli sajtó csak ipargrófként emlegetett, felvetette az országgyűlésben, hogy rendezzenek világkiállítást. A javaslatot nem szavazták meg, de Zichy nem adta fel. Kitalálta, hogy akkor legyen egy országos kiállítás-és vásár Fehérváron, amit a város sokáig egyetlen rendezvényhelyszínén, a lövöldén rendeztek meg.”

A lövöldekerti vendéglő a 20. század elején (Fotó: Fehérvár Anno)
A lövöldekerti vendéglő a 20. század elején (Fotó: Fehérvár Anno)

Bálteremből sportcentrum

Az évtizedek alatt a lövölde rengeteget fejlődött. A két világháború között megélénkült a sportélet Magyarországon, amelynek az „apostola” az a Klebersberg Kúnó volt, aki gyerekként Fehérvárra járt iskolába.

A lövölde nagyterme 1929-ben (Fotó: Fehérvár Anno)
A lövölde nagyterme 1929-ben (Fotó: Fehérvár Anno)

 „A lövöldét ekkor alakították át. A nagy báltermet átépítették fedett sportcentrummá, amely akkoriban az országban az egyik első ilyen jellegű létesítmény volt.”

Az egykori báltermet Molnár Tibor tervei alapján építették át sportcsarnokká (Fotó: Fehérvár Anno)
Az egykori báltermet Molnár Tibor tervei alapján építették át sportcsarnokká (Fotó: Fehérvár Anno)

Sokan jártak ide teniszezni, de tartottak itt ökölvívómérkezőséket és tornaversenyeket is. A történész megjegyezte, a lövölde pusztulását a vasútállomás közelsége okozta.

1944 szeptemberében és októberében is szőnyegbombázták Fehérvárt, amelynek során a lövölde kiégett és elpusztult. Utána már nem építették újra.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár