Clear sky18 °C
2021. május 9. vasárnap Gergely
Menü
Házhozszállítás

A zseniális Kempelen Farkas és a pázmándi kastély története

A zseniális Kempelen Farkas és a pázmándi kastély története
A pázmándi kastély (Fotó: hirvivo.pazmand.hu)

A szép fekvésű, jó földdel megáldott ősi település birtoklásáért a jezsuiták is harcba szálltak hajdanán. Történt a török időkben, amikor Pázmándot még a Pálffy és a Török család birtokolta, hogy Török Ferenc értékesítette az őt illető részt Jakusith Andrásnak, akinek fia, Jakusith György veszprémi püspök továbbadományozta a birtokot a jezsuita rend komáromi házának.

1658-ban az uralkodó azonban figyelmen kívül hagyta az adományozás tényét és másoknak juttatta a pázmányi birtokrészt, kiváltva a komáromi rendfőnök jogos tiltakozását. 1688-ban Székesfehérvárról a törökök utolsó csoportját is letessékelték az Adonynál várakozó hajókhoz, hogy a Dunán visszatérjenek régi hazájukba. Távozóban a kiebrudaltak felégették a falu kőtemplomát. Vége lett a török uralomnak, megkezdődtek a birtokrendezések.

1694-ben Jakusith György adományának sorsa is rendeződött: a király megerősítette a jezsuitákat a pázmándi birtokrészükben. 1699-ben a Pálffy család nőági leszármazottai is értékesítették részüket. Gróf Heister Sigbert osztrák tábornagy, német-római császári hadvezér került beiktatásra a Pálffy-féle birtokrészre. A jezsuiták komáromi rendfőnöke ismét tiltakozott, de az osztrák gróf státusza rendíthetetlen erővel bírt. Heister Sigbert részt vett a török elleni visszafoglaló háborúkban, Bécs védelmében és a magyarországi új földesurak sorába lépve az uralkodó biztos támasza lett.

1704-ben a Rákóczi-szabadságharcban a magyarországi császári-királyi csapatok főparancsnokává nevezték ki. Kegyetlenkedései, határtalan gőgje miatt azonban elszigetelődött, az udvar két alkalommal is visszarendelte. Nem sokáig élvezhette pázmándi és lovasberényi birtokait.

Még részt vett az elnéptelenedett Pázmánd újratelepítésében, lovasberényi kastélya parkjában felesége könyörgésére felépítette saját kápolnáját, majd fia halála után visszavonult kirchbergi kastélyába és ott 1718-ban elhunyt.

Lovasberény, mely település a szabadságküzdelemben II.Rákóczi Ferenc mellett tett hitet, és ahol Heister generális fő tevékenysége a lakosság folyamatos büntetése volt, bizonyosan nem gyászolta.

Pázmánd is fellélegzett. A jezsuiták felépítették a plébániatemplomot és egyidejűleg a barokk stílusú rendházat is. A szerencse azonban forgandó. A felvilágosodás korával nem volt összeegyeztethető a jezsuitáknak tulajdonított több évszázados vallási elnyomás, a hittérítés során alkalmazott erőszak, az emberek lelkiismereti és vallásszabadságának semmibe vétele, a „földi javak utáni telhetetlen sóvárgás”, a botrányos pénzügyi vállalkozások kitudódása. Az európai uralkodóházaktól a pápai udvarra nehezedő nyomás következtében 1773-ban Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet.

Elkobzott javai a kincstár kezelésébe kerültek. Négy évtized elteltével VII. Pius pápa ismét engedélyezte a rend működését, amely azonban ezt követően már nem tudta helyreállítani korábbi befolyását.

Mária Terézia 1775-ben Kempelen Nepomuki János tábornoknak adományozta a pázmándi birtokot harminchárom évnyi katonai szolgálataiért, moszkvai követjárásáért, udvari tanácsosi szolgálataiért, a Krisztina főhercegnő mellett betöltött udvarmesteri pozíciójának dicséretes teljesítéséért. Amikor Kempelen Nepomuki János átvette a birtokot, már kastélyként emlegetik a rendház épületet. A Kempelen család ettől kezdve viselte a pázmándi előnevet.

A székesfehérvári kőműves, Johann Michael Grábner részletes rajzot készített a kastélyról és a melléképületekről.

A kastély két traktusból állt. Az első a kamrával kezdődött, azt követte az éléskamra, az étkező és a fürdőház, végül egy nagyméretű sarokszoba. Mindkét traktus felső szintje hat szobából és folyosóból állt. Az L alakú kastélyhoz pince és szeszfőzde tartozott. Az épület ugyanezt a képet tükrözi ma is. A kapu záróköve megőrizte a jezsuita rend címeréből ismert IHS monogramot.

A nyolc nyelven beszélő Kempelen Farkas, korának zseniális mérnöke, polihisztora maga is a pázmándi előnevet használta, valószínűleg járhatott is a család pázmándi kastélyában.

Hihetetlen tehetséggel, fantáziával, szorgalommal áldotta meg a sors. Amikor a császárnő himlőben megbetegedett, mozgatható ágyat készített számára, belopva ezzel magát a kegyeibe. A pozsonyi hajóhíd építője, a pozsonyi vár vízvezetékének, a schönbrunni kastély szökőkútrendszerének, a budai vár vízellátásának tervezője, a budai várszínház tervezője és kivitelezője, a gőzgép tökéletesítője, a turbina ősének szerkesztője, a vakok részére írógépet készítő, a beszélőgép és a világszenzációt keltő sakkozó automata készítője negyvenhárom év szolgálat után ment nyugdíjba. I. Ferenc császár a jakobinus mozgalomtól való rettegése okán megvonta tőle járadékát, így korának lángelméje, a pázmándi Kempelen Farkas mérnök-feltaláló 1804-ben Bécsben méltatlan körülmények között hunyt el.

Az 1813-as birtokösszeírásnál még a Kempelen család, nevezetesen Kempelen Ferdinánd tulajdonában és birtokában volt Pázmánd. Testvére, Imre azonban 1842-ben tizenhat évre zálogba adta minden jövedelmével együtt Ferdinánd szász-coburg-gothai hercegnek százharmincezer ezüst forintért.

Úgy tűnik, a zálogot nem váltotta ki lejáratkor, vagy adásvétel útján adta át a birtokot a hercegi családnak, mert az 1865. évi hírek arról tájékoztatnak, hogy amikor az év szeptemberében négy óra leforgása alatt leégett a templom, a település ötvenhat épülete és a kastély, az még Koburg-tulajdonban volt. Ezután a herceg továbbértékesítette egy belga banknak, a bank pedig 1900 körül a gazdag görög kereskedőcsaládból származó, nagyműveltségű Lyka Döme földbirtokosnak, országgyűlési képviselőnek, publicistának, bőkezű mecénásnak, aki a Sina családhoz hasonlóan ízig-vérig magyarként kívánt élni és szolgálni.

1900-ban az épületet neobarokk stílusban felújíttatta. A neobarokk oromzatra került a család címere, a tető teljes hosszában manzárdablakokat helyezett el.

A patakra duzzasztót épített, a sportolást teniszpálya szolgálta. Klösz György fotográfus örökítette meg az akkori felújított állapotot. A felvételek megmaradtak Budapest Főváros Levéltárában, a Klösz-gyűjteményben. Lyka Döme Pázmándon tűzoltószertárt is létesített teljes felszereléssel. Saját költségén négy tantermes modern iskolát építtetett, amely ma művelődési ház. Felesége, Podmaniczky Elma bárónő a pázmándi Vadász utcában, a szérűskertben álló cselédlakás mellett nyitott nyári óvodát az uradalom munkásainak kisgyermekei számára. A Vértes vitéz-szobrot Pázmánd közcélokra sokat áldozó földesura 1915-ben adományozta Székesfehérvárnak. 1937-ben a pázmándi kastélyban nyolcvanhárom éves korában elhunyt Lyka Döme. Örököse felesége, Podmaniczky Elma bárónő lett, akire kisajátítás és kitelepítés várt.

A kastélyban ma általános iskola működik, parkja a gyerekek biztonságos játszótere.

A Velencei hegység nyúlványa alatti szép fekvésű, ősi település békéje magához vonzza a nyugalomra vágyó, befelé figyelő embereket. Jeles művészek találnak itt otthonra a nyüzsgő városi lét után.

A cikk eredetileg a Fehérvár hetilap 2019. november 21-i számában jelent meg.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák

Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Május 15-ig küldhetjük be a különleges fotókat és rajzokat a Balaton időjárásáról
    Május 15-ig küldhetjük be a különleges fotókat és rajzokat a Balaton időjárásáról
  • Kinyitottak a Szent István Király Múzeum kiállítóhelyei
    Kinyitottak a Szent István Király Múzeum kiállítóhelyei
  • Elindult az emlőszűrés Székesfehérváron
    Elindult az emlőszűrés Székesfehérváron
  • Orbán: mindenki örömmel fogadta az Egészségügyi Világszervezet döntését a Sinopharm vakcináról
    Orbán: mindenki örömmel fogadta az Egészségügyi Világszervezet döntését a Sinopharm vakcináról