Mi lenne, ha gyalog kísérnéd suliba a gyereket?Mi lenne, ha gyalog kísérnéd suliba a gyereket?
Vagy ha igen, akkor is az ajtóhoz a lehető legközelebb megállnia, hogy még annyit se kelljen sétálni? Mert esküszöm, hétköznaponként kb. 7.30 és 7.45 között még azért is megy a verseny, hogy lehetőleg a rendelkezésre álló nagyjából száz méter hosszú szakaszon belül tíz méterrel közelebb sikerüljön leparkolni a bejárathoz arra két-három percre.
Tényleg mindenki olyan messze lakik a sulitól, aki autóval indul útnak oda reggel? Vagy van azért olyan, aki oda tudná esetleg gyalog kísérni a csemetét, aztán visszasétálni a házukig a kocsiért, és úgy menni dolgozni?
Oké, azt megértem, ha a gyereked a város másik felében jár suliba (bár persze ott a busz is, de arra most nem szívesen száll fel, akinek nem muszáj), meg azokat is, akiknek több gyereket kell több irányba fuvarozni. (Bár akkor is lehetne parkolni mondjuk a szomszéd utcában, hogy ne legyen tumultus, nem?)
Meg nyilván még ezer oka lehet ennek a döntésnek, például ömlik az eső – de az azért nem minden nap fordul elő. De az autók mennyiségét elnézve, aztán visszaidézve azt, hogy is nézett ki ugyanez a hely harminc éve, amikor én jártam ugyanebbe az iskolába, nem igazán értem, miért lett a többségnek ennyivel nélkülözhetetlenebb az autó nyújtotta kényelem.
Egyetlen dolog miatt kérdezem ezt: a mi iskolánknál ugyanazon az úton tudnak kihajtani az autósok a suli melletti parkolóból, amelyen a gyalogos szülők kísérik az iskolához a kis tanulókat, vagy ahol a kicsit nagyobbak már egyedül sétálnak be.
A járművek sokszor súrolják a kabátunkat, és ha benézek a sofőr arcára, két dolgot látok rajta: hogy megkönnyebbült, amiért ő már leadta a gyerekét, és arra összpontosít, hogy mielőbb kijusson. Sokszor el sem néznek a gyalogosok vagy lehetséges gyalogosok irányába!
És ugye tudjuk, milyen könnyen kerül holttérbe egy gyerek...
