Clear sky5 °C
2021. március 6. szombat Leonóra
Menü
Házhozszállítás

Miért éri meg blogot írni?

Miért éri meg blogot írni?
A blogolást nem elkezdeni nehéz (Fotó: Unsplash/NeONBRAND)

A blog önkifejezés, a blogger pedig észre sem veszi, úgy képzi magát. Miközben a YouTube, az Instagram és a podcastok lassan felzabálják és kicsontozzák a klasszikus médiát, a blog valamiért alig veszít a népszerűségéből. Mi a műfaj titka, és miért nem késő még most sem elkezdeni a blogolást?

A blog teljesen másnak indult, mint ami az utóbbi két, de leginkább egy évtizedben lett végül. Már a név is árulkodó: a web (hálózat, vagyis internet) és a log (napló) szavakból képzett weblog rövid verziója a blog, ami eredetileg egy mezei internetes naplóként funkcionált. Maga a szó valamikor a kilencvenes évek végén jött létre, míg az első blogot 1994-ben indította egy akkori egyetemi hallgató. Justin Hall a Links.net névre keresztelt honlapon különböző internetes oldalak linkjeit osztotta meg egy-egy bejegyzésben, ráadásul mindegyik oldalhoz rövid véleményt is fűzött. Innen már igazán nem nehéz kimatekozni, hogy az első blogger is Justin Hall volt, aki 27 évvel ezelőtt még egyáltalán nem tudta, hogy amit ír, az egy blog, na meg az internetes történelem.

A blog mára sokkal inkább egyfajta tematikus, privát honlap, ami jellemzően meghatározott időközönként frissül, semmint a klasszikus értelemben vett napló. A bloggerek pedig nem egyszerű rajongók, akik egy-egy téma iránti elkötelezettségüket élik ki a posztokban, hanem sokszor a terület szakértői is egyben. Persze nem egyszerű eddig eljutni, de nem példa nélküli Magyarországon sem (sőt!), hogy egy-egy blogger a kezdeti csetlés-botlás után végül komoly karriert fut be. 

Talán az egyik legjobb példa Jókuti András, aki a Világevő blog alapítója, mára pedig nemcsak az egyik legelismertebb hazai gasztronómiai szakértő, hanem néhány hete a Michelin-csillagos Costes tulajdonosával, Gerendai Károllyal társtulajdonosa a Nudli névre keresztelt budapesti tésztázónak. A gasztroblogger példája jól mutatja, hogy minőségi blogot írni hosszú távon kifizetődő, csak nem olyan egyszerű.

A blogger életforma ugyanis komoly rendszert kíván. Kezdetben minden blogger óriási lelkesedéssel veti magát új hobbijába, egyre másra születnek a fantasztikus ötletek és posztok, ám a hétköznapok gyorsan újra elszürkülhetnek, és az eredetileg heti fix napra tervezett posztok elmaradnak, kéthetente jelennek meg, majd havonta, végül soha. Éppen ezért eleinte nem azt a célt érdemes kitűzni, hogy a világ legjobb, legszellemesebb szerzői legyünk, hanem bőven elég a rendszeres posztolás is.

Ha a blog rendszeresen frissül, ráadásul sikerül tényleg minőségi tartalmat előállítani, előbb-utóbb megjelennek az olvasók is. A kezdeti családi, baráti kötelező elismeréseken és megosztásokon felül láthatóan emelkedni fog a bejegyzések elérése, ráadásul ha mindezt egy adag fogyasztható stílussal is sikerül nyakon önteni, majdnem biztos, hogy nyert ügyünk van.

A bloggereknek ugyanis megvan az az előnyök, ami egy újságírónak ma már csak a legritkább esetben: majdhogynem korlátlan mennyiségű időt tudnak egy-egy téma alapos megismerésére és folyamatos nyomon követésére fordítani. Így fordulhat elő az, hogy már nem csak nálunk, de külföldön is a sportkommentátorok mellett gyakran bloggerek a szakértők, vagy az eleinte csak a saját konyhájukban főző hobbiszakácsok idővel felbukkannak televíziós műsorokban és szaklapokban is.

Aki tényleg jól akarja csinálni, nem elégszik meg a közösségi média algoritmusának kiszámíthatatlanságával, hanem optimalizálni szeretné a tartalmát, ha már munkát öl a bejegyzések előállításába. Hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy mikor jelenik meg egy-egy poszt, miről és pontosan hogyan szól. Az egyébként zajos blogmasszából kitűnni ugyanis nem csak az istenáldotta tehetséggel lehet, hanem tanulható és megtapasztalható módszerekkel is. Vagyis a blogger ha akarja, ha nem, idővel legalább egy kicsit érteni fogja a közösségi platformok működését, de rálát a hatalmas forgalmat biztosító keresőmotorok világára is. Még ha később fel is hagy a blogolással, ezek az aktív és frissen tartott tapasztalatok napjainkban szó szerint aranyat érhetnek, ha megfelelő helyen tudjuk kamatoztatni.

Bármennyire hihetetlen, a blogolás nem magányos tevékenység. Az egy téma iránt fogékony bloggerek figyelik, az esetek többségében pedig ismerik is egymást. Akaratlanul is kialakul köztük egy verseny, hogy még jobbat, még színvonalasabbat írjanak, mint a konkurencia. Ezzel párhuzamosan pedig könnyen és gyorsan kiépíthető a szakmai kapcsolatrendszer mellett egy baráti háló is. 

Hónapok, de inkább évek múltán pedig akár anyagi hasznot is hajthat a blog. Ehhez azonban az kell, ami a blogger legnagyobb ellensége: kitartás. Sok más elfoglaltsággal ellentétben ugyanis a bloggerkedést ugyanis nem elkezdeni nehéz, hanem folytatni. Az ismert blogmotorok tele vannak egyposztos blogokkal, ahol a hatalmas lendület már a második bejegyzésig sem tartott ki. De ha sikerül túlélni néhány hónapot, a posztok akár rendszert is vihetnek a blogger életébe.

Hova futhat ki egy jó blog? Bárhova, csak a szerzőn múlik minden. Akár egy saját mini médiacsoport (podcasttal, vloggal stb.) kialakítása, vagy a saját márka felépítésének lehetősége is benne van, de a fenti példák alapján a hobbiból idővel munkahely, vagy konkrét karrier is építhető. Mindez ráadásul fillérekből, hiszen talán a legolcsóbban előállítható, ehhez képest mégis nagy elérést biztosító médiatípusról van szó.

Mert a bloggerkedéshez nem kell más, mint egy tűrhető alapötlet, egy strapabíró billentyűzet, némi kitartás és az egész végén egy ENTER.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár