Lehet-e örökölni, netán örökbe adni internetes dolgainkat?Lehet-e örökölni, netán örökbe adni internetes dolgainkat?
A fenti kérdéssel jómagam is csak az elmúlt hetekben szembesültem, amikor egy nagyon régi ügyfelem keresett fel az Excom központi számán segítséget kérve. A kérés és annak oka annyira megdöbbentett, hogy hosszú percekig csak ültem és méláztam. A részleteket nem írom le, elég annyi, hogy ügyfelem a kórházból azzal hívott, hogy szeretné a lehető leggyorsabban minden nálunk igényelt és tárolt honlapját, domainjét, valamint egyéb online ügyeit a felesége nevére íratni.
Nos, ez a fajta előre gondolkodás, amelyet a való világban végrendeletnek hívnak, az online világban kevésbé bevett szokás. Pedig nem ördögtől való, hogy, ahogy ingatlanjaink felett is rendelkezhetünk, úgy az online tartalmainkat is átruházzuk esetleges halálunk esetére.
Egy honlap esetében ez nem is oly bonyolult. Bár kétségtelen tény egy honlap, egy domain cím kézzel nem megfogható, azonban szinte kivétel nélkül ezek létrejöttekor aláírásunkkal hitelesített szerződés keretében történik a megszerzése. Így a szerződés megléte esetén a közvetlen családtag jó eséllyel hozzáférhet az elhunyt nevén lévő honlap, domain adataihoz.
Azonban azoknak az online tartalmainknak a sorsa, melyekhez jelszó hiányában családtagunk, hozzátartozónk halálunk után nem fér hozzá, már egészen más. Ilyen esetekben a nagy szolgáltatók a személyiségi jogokra hivatkozva nem adnak ki hozzáférési jogosultságokat utólag. Így az egyedüli megoldás az előre gondolkodás.
A Facebook egy egészen speciális eset, így az eltelt évek alatt maga a szolgáltató is tanulta, tapasztalta, hogy földi létünk korlátozott. Az emberiség születésével együtt az elmúlás is törvényszerű, és míg a mi emlékezetünk az idő előrehaladtával halványul, addig az internet sosem felejt. A Facebook ma is tele van olyan szellem profilokkal, melyek tulajdonosai már évek óta elhunytak.
A Facebook 2009-ben vezette be azt, hogy amennyiben feltöltenek egy halotti bizonyítványt az oldal tulajdonosáról, akkor oldalát emlékoldallá alakítja. Majd pár év elteltével, 2015-ben pedig megjelent a személyes beállítások menüjében az is, hogy mi magunk rendelkezhetünk arról, hogy halálunk után kire hagyjuk Facebook-profilunk kezelését. Az így kiválasztott hagyatéki kapcsolattartó aztán gondozhatja adatlapunkat, de ennek is szigorú szabályai vannak. Sőt, opcióként az is adott, hogy profilunkat halálunk után töröltethetjük a Facebookkal.
Gmail, YouTube, Google
A Google a Facebookhoz hasonlóan ad önrendelkezési lehetőséget a felhasználóknak arra az esetre, ha tragédia történne. Itt az Inaktív fiókkezelő beállítást kell keresnünk a személyes beállításaink között, ahol lesz lehetőségünk megadni egy általunk megbízhatónak tartott rokon, családtag, barát mail-címét, aki aztán halálunk után kezelheti levelezésünket, sőt akár feltöltött YouTube-videóinkat is. Fontos tudni, hogy ebben az esetben sincs lehetősége a kiválasztottnak visszaélni a profilunkkal, tehát a nevünkben már nem küldhet levelet, nem posztolhat, nem oszthat meg videókat.
A digitális örökség, mint fogalom még nem túlságosan elterjedt kifejezés, pedig megismerése létfontosságú. Az interneten tárolt adatok közel sem csak a levelezésben és a kommentekben merülnek ki. Ezeken felül még ott vannak a netbanki dolgaink, az esetleges fintech pénzügyi (Revolut, Curve, stb.) számláink, az egészségügyi adataink (EESZT), és a felsorolás közel sem ér itt véget.
Érdemes egyszer ezekre is időt szánni és számba venni, hogy mi lenne, ha megtörténne az, amibe bele sem merünk gondolni, pedig egyszer úgyis megtörténik. Jobb ezekről idejekorán rendelkezni és gondoskodni.