Megtaláltuk a hosszú ideje rejtőzködő fehérvári Stekly-alkotástMegtaláltuk a hosszú ideje rejtőzködő fehérvári Stekly-alkotást
Még az év elején foglalkoztunk Stekly Zsuzsa bonyhádi zománcműves egyik leglátványosabb alkotásával, a Királykút lakónegyed első házcsoportján, a Mikszáth Kálmán utca 1-7. oldalán található kompozícióval. A közel 100 négyzetméteres, majd 400 elemből álló, 1988. augusztus 16-án átadott mű kapcsán már akkor megjegyeztem: nem ez az egyetlen székesfehérvári alkotása a 67 esztendős, hazánk egyik legnagyszerűbb és legelismertebb tűzzománccal foglalkozó iparművészének.
A Székesfehérvár közterületeken fellelhető alkotásai kapcsán állandó szakértőnknek számító Szabó Péter, a Köztérkép szerkesztője január elején elárulta, Stekly Zsuzsának van egy „Madarak” névre keresztelt, 280x600 centiméter méretű alkotása, melyet 1985-ben valahol a Seregélyesi út környékén, az akkori ARÉV érdekeltségébe tartozó épületek egyikében helyeztek el. A Mikszáth Kálmán utcai Stekly-tűzzománcról szóló cikkünk végén a Madarak pontos helyének felkutatására kértünk segítséget olvasóinktól.
Az ötlet pedig szerencsére bejött: az fmc.hu két olvasója is érdemi információkkal szolgált. Elsőként István keresett meg minket, aki 2010-ben személyesen is látta az alkotást az egyik, akkor az AREX FM Ingatlanhasznosító által felügyelt épületben. István információi leszűkítették az alkotás helyéül szóba jöhető ingatlanok listáját, majd kisvártatva egy másik olvasónk, Dávid fotókat is küldött az elfeledett tűzzománcról.
Mindeközben sikerült beszélni Stekly Zsuzsával is, aki érdekes részleteket árult el a keresett mű születésének körülményeiről. Ahogy mesélte, az alkotás tervei M. Tóth István festőművészt dicsérik, aki a bonyhádi zománcgyárban a Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak segítségével szerette volna elkészíteni a tűzzománc alkotást. A munkálatok azonban rendre kudarcot vallottak, M. Tóth István ekkor fordult a neves iparművészhez.
- Mondtam, hogy persze, ehhez kell csinálni egy eredeti méretű kartont illetve fatáblát. Megrajzolni eredeti méretben, majd fújó sablonokat és kefélő sablonokat készíteni a rajz alapján, aztán lehet nekilátni a zománcozásnak. Akkor stimmelni fognak az ábrák a táblák találkozásánál. És lám, stimmelnek… – emlékezett vissza a gyártás nehézségeire Stekly Zsuzsa.
Azt már tehát tudtuk, hogyan született a mű, de még nem tudtuk, jelenleg hol is van. István és Dávid segítségének köszönhetően azonban ez is megoldódott, be tudtuk lőni a Madarak feltételezett helyét. Szabó Péter hosszas levelezés után eljutott a terület jelenlegi tulajdonosához, az Inforg Zrt. pedig azonnal hozzá is járult a műalkotás bemutatásához.
Mint a helyszínen vezetőnkként végigkísérő Homonnai Jánostól megtudtuk, Stekly Zsuzsa alkotása az ARÉV-en belül csak „Szoc 2 blokk” néven emlegetett épület földszintjén található. Ez az épület 5-6 éve használaton kívül áll, ez pedig a mű szempontjából kifejezetten jó hír. A tűzzománc ugyanis szabadtéren is sokáig ép marad, kifejezetten időjárásálló technika, egy használaton kívüli, beltérben elhelyezkedő környezet viszont még inkább segített megóvni állagát.
Ennek köszönhetően a 70 elemből álló, 280x600 centiméter méretű Madarak szinte hibátlan állapotban tárult szemünk és fényképezőgépünk lencséje elé. A közel négy hónapig tartó kutatás eredménye szemet gyönyörködtető: egy letűnt kor, a nyugati érzések, befolyások által már erősen átitatott rendszerváltás előtti hazai képzőművészet egyik legjobb állapotban fennmaradt darabja mutatta meg magát hosszú idő után az érdeklődő szemeknek.
Ez a kiváló állapotú tűzzománc tehát jelenleg békés napokat él meg magányában, a háborítatlan és fedett környezete jelenleg biztosítja állapotának és állagának megóvását. Az ingatlan azonban ipari területen található, így szélsőséges esetben akár egyik napról a másikra használatba vehetik. Reméljük, Stekly Zsuzsa bonyhádi zománcművész ikonikus alkotása ezzel együtt is hosszú ideig fennmaradhat még Székesfehérváron.