Fehérvár a Magyar Honvédség fővárosaFehérvár a Magyar Honvédség fővárosa
Székesfehérváron folyamatosan aktív a katonaélet. Olyan alappal rendelkezik, amire építkezhet a Magyar Honvédség. Erről is beszélt Ruszin-Szendi Romulusz a Honvéd Vezérkar főnöke, aki egy háttérbeszélgetésen vett részt városunkban. A haderőfejlesztés kapcsán elmondható rengeteg új eszköz érkezik, a látványos újítások mellett kisebb volumenű beruházások is megvalósulnak majd, de az infrastrukturális fejlesztések és a hadiipari gyártókapacitások kiépülése is folyamatos lesz.
"Székesfehérvárnak megkerülhetetlen szerepe van a Magyar Honvédség életében. Nemcsak azért, mert itt van a szárazföldi parancsokság, és itt van az összhaderőnemi műveleti központunk. A nemzeti szervezeteken kívül, olyan NATO szervezetek is vannak, amelyek a kollektív védelem égisze alatt biztosítják Magyarország számára azt a biztonságot, amit a Magyar Honvédséggel közösen katonai szempontból garantálni tudunk." - nyilatkozta Ruszin-Szendi Romulusz.
Egy új Magyar Honvédséget építenek, ami egy high-tech, modern, haderő lesz - hangsúlyozta a Honvéd Vezérkar főnöke, aki a háttérbeszélgetésen a Magyar Honvédség megváltozott szerepéről és a közép-dunántúli régióközpont katonai jelentőségéről is szólt.
Az altábornagy kiemelte, hogy Magyarország elkötelezett tagja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, és a kollektív védelem mellett tette le a voksát. A katonai szövetség 5. cikkelye szerint, ha egy tagállamot támadás ér, az az egész szövetséget éri. Minden tagállam köteles támogatni a megtámadott felet, ugyanakkor kiemelt fontossággal bírnak a 3. cikkelyben megfogalmazott kritériumok.
„Hazánk nem csak az 5. cikkelynek akar eleget tenni. A 3. cikkely olyan nemzeti haderő építéséről szól, amely képes megvédeni az országot” – ismertette a Honvéd Vezérkar főnöke.
A haderőfejlesztés az orosz–ukrán háború kirobbanását megelőzően is napirendre került. Az eddigi hadszínterek azaz, a föld, a víz és a levegő kiegészültek a kiber- és az űrtérrel. Mindezekkel számolni kell.
Ruszin-Szendi Romulusz szerint Magyarország egy eszközeiben modernné váló, csúcstechnológiát alkalmazó, a változó világ kihívásainak megfelelő, ütőképes, a társadalommal folyamatos, kétoldalú kommunikációt folytató, hazafias katonákból álló hadsereget épít.
Ruszin-Szendi Romulusz a honvédség és a civil társadalom közötti kapcsolat erősítésének jelentőségéről is beszélt.
Székesfehérváron egy komplex együttműködés alakult ki a város és a honvédség között. A város számára kiemelt feladat volt egy támogató közeg megteremtése, melynek az infrastrukturális fejlesztések is a részét képezik.
„Az oktatási tevékenységet szerettük volna azzal segíteni, hogy a Sörház téri nagy kollégium épületét átadtuk a honvédség számára. A jogi eljárás lezárásával ez az ingatlan már a Magyar Állam tulajdona, amelyet a Magyar Honvédség használhat” – mondta el kérdésünkre Cser-Palkovics András.
A polgármester arról is beszélt, hogy bízik abban, hogy nem csak a városi laktanyakomplexum, hanem a Tiszti Klub épületének felújítására is sor kerül. Fehérvár vonatkozásában elhangzott az is, hogy Székesfehérváron - párhuzamosan a börgöndi repülőtér fejlesztésével - felsőfokú szintre emelkedhet a drón- és a pilótaképzés.
Az innováció vonatkozásában jó partner lehet az Óbudai Egyetem is. Mindez vonzó pályaív lehet a fiatalok számára. A legfontosabb a katonaság és civil társadalom között meglegyen a bizalom. - tette hozzá Cser-Palkovics András, hiszen a katonáknak köszönhető, hogy biztonságban élhetünk. „Fehérvár a történelme során mindig katonaváros volt, és jelenleg is katonavárosnak számít. Ez a jövőben sem változik!" - mondta el a polgármester.