Fehérvár az ország legmagasabb életminőségű vidéki városa, de Fejér megye nem minden területe ért el jó eredménytFehérvár az ország legmagasabb életminőségű vidéki városa, de Fejér megye nem minden területe ért el jó eredményt
A HÉTFA Kutatóintézet szakértői a 151 magyar járásszékhely életminőségét vizsgálták meg a koronavírus-járványt megelőző időszakban. A 2010-es években két időpontra gyűjtöttek adatokat: a 2012-esek a járások újbóli kialakítását megelőző, majd a 2018-as adatok a jelenlegi viszonyokat térképezik fel.
Az úgynevezett HÉTFA Városi Életminőség Indexet nyolc dimenzió adta ki: a stabil demográfiai helyzet, az élhető és biztonságos települési környezet, a szociális biztonság, az egyéni jómód, az erős civil társadalom, a fiatalok kompetenciái és az elérhető szolgáltatások értéke.
A dimenziók értékének együttese alapján végül öt csoportba sorolták a településeket: a legmagasabb életminőségű városok (1-20.hely a rangsorban); a magas életminőségű városok (21-40.); a jó életminőségű városok (41-80.), a közepes életminőségű városok (81-120.) és a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városok (121-151.) kategóriáját állapították meg.
A kutatóintézet adatai alapján Fejér megye járásszékhelyeinek fele kimagasló életminőséget nyújt – közülük is kiemelkedik Székesfehérvár, ami az ország legmagasabb életminőségű vidéki városa.
Ha a megyeszékhelyek életminőség index értékeit nézzük, akkor a következőképpen alakul az országos rangsor a 18 (Budapest nincs a listán) település tekintetében:
- Székesfehérvár: 63,3
- Győr: 62,1
- Veszprém: 60,5
- Szombathely: 58,8
- Kecskemét 58,6
- Szekszárd: 58,5
- Eger: 58,3
- Szeged: 57,6
- Debrecen: 57,1
- Pécs: 56,5
- Nyíregyháza: 56,3
- Tatabánya: 56,1
- Szolnok: 55,7
- Zalaegerszeg: 55,6
- Kaposvár: 55,4
- Miskolc: 55,1
- Békéscsaba: 54,2
- Salgótarján: 49,1
Székesfehérvár ráadásul szinte minden dimenzió mentén kiemelkedő vagy nagyon jó értékű eredményt ért el. Az elérhető szolgáltatások kategóriájában első lett az országos rangsorban, az erős gazdaság tekintetében negyedik, a szociális biztonság kérdésében ugyancsak negyedik, míg az egyéni jómód dimenziók terén a hatodik helyen végzett.
A járásszékhelyek közül Székesfehérvárt Dunaújváros követi a sorban mind a népesség, mind a központi funkciók vonatkozásában, életminősége azonban némileg elmarad. A település az elérhető szolgáltatások és az erős gazdaság dimenziókban kiemelkedő, a kutatóintézet megállapítása szerint utóbbi hátterében a szocialista iparosítás áll; a többi dimenzióban ugyanakkor gyengébben teljesít Dunaújváros.
Ahogy ez eddig sem volt nagy titok, Fejér megye más városaiban is fontos szerep jut a gazdaságnak: a két megyei jogú város mellett Mór és Bicske is az országos élmezőnyben van az erős gazdaság dimenziójában. Mór esetében ez kiemelkedő egyéni jólléttel és szociális biztonsággal párosul, akárcsak Budapest és Székesfehérvár egybeérő vonzáskörzetének járásszékhelyeiben, vagyis Gárdonyban és Martonvásáron.
Utóbbi településeken az egyéni jómód - a kutatóintézet eredményei szerint - nem csupán a helyi gazdaságból fakad, hanem abból is, hogy a fővárosban és a regionális központban dolgozók közül sokan költöztek ki ide – ezt bizonyítják a kiemelkedő demográfiai mutatók. Gárdonyban a települési környezet, míg Martonvásáron az oktatás minősége jelenthet plusz vonzerőt.
Érdekes megállapításra jutottak ugyanakkor a kutatóintézet szakértői Bicske kapcsán: bár a város a SPAR Magyarország központjának ad helyet és kiemelkedő a gazdasági és demográfiai helyzete, más téren nem tudott még felzárkózni a környező városok életminőségéhez.
A fenti térképrészleten is jól látszik ugyanakkor, hogy a megye déli része jelentősen elkülönül: Sárbogárd és Enying életminősége közepes a HÉTFA kutatása szerint. Ezt írják:
Hazánk egyik belső perifériája ez, ahol a civil társadalom és az oktatás kapcsán aggasztó helyzettel szembesülhetünk.
Ugyanakkor azt is kiemelik a kutatásban, hogy Fejér megye többi városának fejlettsége pozitívan hatott ezekre a járásszékhelyekre is – különösen Enyingre, ami 2012-ben még a Dunántúl legalacsonyabb indexértékű járásszékhelye volt, azonban a települési környezet élhetőbbé tétele, a demográfiai helyzet javulása és a szegénység ellen való sikeres küzdelem hatására jelentősen előre tudott lépni.
