Partly cloudy19 °C
2020. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Menü

Pokoli kártyapartik a pincében - a rácalmási Jankovichok történelmi titkai

Pokoli kártyapartik a pincében - a rácalmási Jankovichok  történelmi titkai
A rácalmási kúria, a Jankovichok egykori otthona (Fotó: dka.oszk.hu)

Történt 1730-ban, hogy Szunyogh Miklós földbirtokos szépséges Krisztina nevű leánya kezét Jankovich I. Miklós megkérte. A friggyel az 1686-ban nemesi címet nyert horvát eredetű jeszenyicei Jankovich família hat nemzedéke határozta meg Rácalmás település életét.

Közülük a szenvedélyes műgyűjtőről, Jankovich IV. Miklósról valamint Fejér vármegye főispánjáról, Jankovich VI. Miklósról, Nádasdy Ilona grófnő fess hitveséről emlékezünk meg.

Az első Jankovich Miklós – előbb magas rangú katona, majd a „királyi személyes jelenlét bíróságainak ítélő mestere” – templomot épített, plébániát alapított, írásban rögzítette a földesúri jogokat és jobbágyi kötelezettségeket, azzal a szándékkal, hogy jobbágyai kötelezettségeit kiszámítható határok között tartsa. Jankovich II. Miklós, a Hétszemélyes tábla tagja és a kastély építője követte őt a sorban. 1766-ban Jankovich III. Miklós császári alezredes, jászkun kapitány, majd királyi táblai ülnök, egyben a kastély bővítője örökölte a birtokot.

A jobbágyok terheit meghatározó korábbi írást figyelmen kívül hagyva elviselhetetlen körülményeket teremtett, emiatt a rácok jelentős része elhagyta a falut, visszaköltözött a Bánátba. A rácalmási jobbágyok fellázadtak. A lázadók vezetőjét letartóztatták és katonai kísérettel a megyei börtönbe szállították. A falu lakói dorongokkal, fejszékkel felszerelkezve a katonák után eredtek, akiket Perkátán értek utol. A perkátai jobbágyok is csatlakoztak a fellázadt rácalmásiakhoz, és összecsaptak a katonai kísérőkkel, melynek során néhányan megsebesültek. A megyei közgyűlés vizsgálatot rendelt el. Mária Terézia a jobbágyok megnyugtatására és a korona hasznára királyi úrbéri rendeletet hozott, amelyben szabályozta a földesurak és jobbágyok viszonyát.

1797-ben két örökös, Jankovich IV. Miklós műgyűjtő, történész és Jankovich József királyi tanácsos osztozkodtak a rácalmási birtoktesteken. Jankovich IV. Miklós a felvilágosodás nemzedékének kitűnő képviselője, minden idők legnagyobb magyar műgyűjtője. Műgyűjtői érdeklődése a rácalmási templom részére felkutatott kehely adományozásával kezdődött.

A hazai iratok, oklevelek, régiségek, festmények, könyvek, irodalmi ereklyék gyűjtése során elragadta a szenvedély.

Közhivatalt csak rövid ideig vállalt, mert a megyei rendszerről Eötvös Józseffel együtt úgy vélekedett, hogy az a fejlődés kerékkötője. Kizárólag a tudományos munkának élt. Mint régiségbúvár hatolt be a múlt rejtelmeibe. Gyűjteményeiről tanulmányokat publikált, ott volt az első tudományos folyóirat létrehozói között. Részt vett a nyelvújítás körüli vitákban, támogatta a nemzeti színjátszást. Hatalmas történelmi énekanyagot gyűjtött össze. Tudományos munkáinak elismeréseként 1831-ben az akadémia tagja lett, együtt dolgozott Eötvös Józseffel.

A benepusztai lelet ismertetése jelentette régészi-történészi munkája csúcspontját, amit szakmai körökben az első hiteles honfoglalás kori leletként emlegetnek ma is.

Amikor pedig határtalan lelkesedése túlköltekezésbe vitte, József nádor ajánlásával sor került teljes gyűjteményének megvásárlására, ezzel pénzügyi helyzetének időleges rendezésére. Gyűjteménye feltöltötte a Nemzeti Múzeum termeit, nemes szolgálatot téve a hazának. A gyűjtői kiadások azonban nem álltak arányban köznemesi jövedelmével. Szenvedélye újabb és újabb vásárlásokra sarkallta, ismét túlnyújtózkodva takaróján. József nádor elhunyt, nem volt, aki másodszor is kisegítse.

Halála után a második értékes gyűjteménye már nem maradt egyben. Anyagilag megszorult családja egyenként értékesítette darabjait, legtöbbször mélyen áron alul. Szerencsére számos könyvritkasága az Országos Széchenyi Könyvtárat gyarapította.

Testvérének, Jankovich Józsefnek három fia volt. Gyula, (V.) Miklós és Béla. Jankovich Gyula adósságai miatt az ősi rácalmási fészektől meg kellett válni. A mintagazdaságot vezető Dr. Pajzs Gyula vásárolta meg.

1927-ben Jankovich Béla szerencsésen visszavásárolta az izgalmas, késő barokk stílusú formáját megőrző, zömök, hasas oszlopokon nyugvó, árkádos tornácú kúriát, melynek alagsori, „pokolpincének” nevezett helyiségében az ősök játszották a híres, forró hangulatú kártyapartikat.

Trianon után visszahozta a családot Rácalmásra. A birtok vezetését pedig nyomban átadta fiának, a jogot végzett Jankovich (VI.) Miklósnak. 1936-ban Jankovich (VI.) Miklós megházasodott. Feleségül vette a Nádasdy Borbála grófnő életrajzi könyvéből már megismert elegáns, finom, szépséges és tragikus sorsú özvegy nádasdladányi Nádasdy Ilona grófnőt.

1939-ben Székesfehérvár Törvényhatósági Bizottságának közgyűlése őszinte sajnálattal vette tudomásul, hogy gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Viktor, Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi törvényhatósági jogú város főispánja idős korára tekintettel (és a szélsőjobboldali erők előretörése miatt) felmentését kéri. A belügyminiszter a főispánváltozással egyidőben Fejér vármegye és Székesfehérvár főispáni állását szétválasztotta.

A vármegye főispáni teendőit Jankovich Miklós rácalmási földbirtokosra, a városi főispáni teendőket a város polgármesterére, Csitáry G. Emilre bízta.

Ez a megoldás merőben szokatlan és ideiglenes jellegű volt. Indoklása vélhetően abban rejlik, hogy a vidéki, rácalmási földbirtokos Székesfehérvár ügyeit nem ismerhette kellő mélységig. A jogvégzett Jankovich Miklós a legnehezebb időkben vállalta el a főispáni tisztséget, és kitartott a német megszállásig, sőt még azon túl is, pedig a sötét felhők már ott gyülekeztek Magyarország felett. Szent István halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából a városunkban tartott ünnepi megemlékezésen a külföldi vendégek egy részének karja már náci köszöntésre lendült.

Hitler Ausztriát bekebelezte, a német politika határainkhoz ijesztő közelségbe került. Horthy Miklós Hitler meghívására Berlinbe látogatott. Megkezdődött a hazánkra mért első nyomásgyakorlás.

1941. május 20-án, mandátumának lejártakor Csitáry G. Emil kérte polgármesteri tisztsége alóli felmentését. A városi főispáni állását egyelőre megtartotta. 1942. január 20-án összeült a zsidókérdés végső megoldását meghatározó Wannsee-i konferencia. A jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy „e kérdésnek Magyarországon történő szabályozásához szükséges, hogy a legrövidebb határidőn belül tanácsadót kényszerítsünk rá a magyar kormányra”.

1942. augusztus 20-án, a neve napján, ifj. Horthy István Héja jelű repülőgépével hadi szolgálatának teljesítése közben lezuhant és életét vesztette. Előző éjszaka feleségének óvatlanul arról beszélt, hogy a németek már elvesztették a háborút. Első komoly figyelmeztetés a bizonytalankodóknak.

1943. január 20-án Csitáry G. Emil a történések ilyetén való alakulását helyén értékelve saját kérésére megvált a városi főispáni pozíciójától is. „A világot megrázó háború és az abból adódó mostoha viszonyok emeltek gátat a folytatáshoz.” – indokolta búcsúiratában. Felmentésével visszaállt a korábbi gyakorlat. A már kellő tapasztalatot szerző Jankovich Miklós személyében újra egyesült a vármegyei és városi főispáni hivatal.

1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot. A székesfehérvári Táncsics Mihály utca 5. szám alatti bérházba beköltözött az Eichmann-kommandó különlegesen kiképzett vezetője, Sprinz SS-Sturmbannführer és alacsonyabb rendfokozatú segédereje.

Ők voltak a Wannsee-i kongresszus által jelzett úgynevezett tanácsadók. Veesenmayer, a Reich teljhatalmú megbízottja megkezdte a közigazgatás tisztogatását. Első feladatként a főispánok leváltását határozta meg. Szinte azonnal felmentettek tizenkilenc főispánt. Jankovich Miklós a körülményektől is kényszerítve felállt.

A szélsőjobboldal elsöprő erejével szemben a konzervatív agrárius politikája mit sem ért. A sajtó így méltatta a leköszönő főispánt: „Igazságos, mindenkit meghallgató, jóindulatú úr volt, akihez ügyes-bajos dolgában mindenki bizalommal fordulhatott.” 1944. május hónapjától a törvényhatósági jogú városokban a törvényhatósági bizottságok működése további intézkedésig szünetelt, teljes hatásköre átszállt az első számú tisztviselőre. Toldi Árpád szolgálaton kívüli csendőr alezredes új főispán beiktatásával és Kerekes Lajos polgármesternek első ténykedésével – a csillagos házak kijelölésével – történelmünk legsötétebb időszaka vette kezdetét. Jankovich Miklós visszatért rácalmási birtokára. A történelem szomorú folytatására ettől kezdve nem volt ráhatása.

A cikk eredetileg a Fehérvár hetilap 2018. október 18-i számában jelent meg.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár