Cloudy4 °C
2020. november 27. péntek Virgil
Menü
Házhozszállítás

Hogyan készítsünk esőkertet?

Hogyan készítsünk esőkertet?
Hogy az esővizet okosan hasznosítsuk (Fotó: Temesvári Márta)

Mi szükséges ahhoz, hogy helyben szikkasszuk a vizet kertünkben? Milyen talaj alkalmas hozzá? Melyik évszakban álljunk neki az esőkert létrehozásához? Hogyan készítsük el a medret? Milyen növényeket válasszunk? – Ebben segítünk most olvasóinknak.

múltkor már tisztáztuk, hogy ésszerű (és természetközeli), ha ott, ahol a talaj adottságai engedik, helyben szikkasztjuk a csapadékvizet, tehát mesterségesen kialakított szikkasztó medreket készítünk, hogy a nagy mennyiségű víznek legyen ideje a talajba szivárogni. Tehát: amennyit kiveszünk a természetből, annyit forgatunk is vissza. Ha a mesterségesen kialakított szikkasztó medrekbe tereljük a vizet, s kihasználjuk a természet-adta lehetőségeket, akkor így segítjük az ökológiai együttes működését.

Ha az egyre egyenetlenebbül hulló csapadékot visszatartjuk, visszajuttatjuk a vízciklus szerinti helyére, a talajba, akkor ott megtisztul, s így jut a talajvízbe. Ezzel egyben élteti a talaj flóráját és faunáját is, a talaj táperejét és tápanyagciklusát pedig optimumon tartja. Ráadásul e módszerrel megelőzhetőek például a csatorna-kiömlések és az áradások is. A helyben való szikkasztás egyik módja az esőkert létrehozása.

A helyben való szikkasztás egyik módja az esőkert létrehozása (Fotó: Temesvári Márta)
A helyben való szikkasztás egyik módja az esőkert létrehozása (Fotó: Temesvári Márta)

Melyik évszakban álljunk neki az esőkertnek?

Esőkertet az év bármely szakaszában készíthetünk, ám a növények beültetése szempontjából a tavaszi és az őszi szezon a legideálisabb.

Milyen talaj alkalmas a művelethez?

„Nagyon fontos, hogy számításba vegyük a talaj-adottságokat!” – figyelmeztet Fülöp Attila kertészmérnök – „A löszös, homokos talajon nem ajánlott a helyi szikkasztás, s főként az épületek környezetében tartózkodjunk tőle, mert a lösz és a homok miatt a felszín alatt képződhetnek kimosódások, melyek aztán föld-beszakadást okozhatnak. Ennek következménye pedig az lehet, hogy veszélybe kerül az épület stabilitása, statikája.”   

Mennyi vízzel kalkuláljunk?

A tervezéskor számításba kell vennünk, hogy az adott területre honnan érkezik a víz: a burkolt felületek (például: épületek teteje) nagyságát összeadva szükséges a kalkuláció. A székesfehérvári kertész elmondta, hogy korábban 20, mostanában pedig 100 mm-es csapadékkal kell számolnunk.  Mivel az utóbbi években extrém mennyiségű csapadékot tapasztalhattunk (időszakosan), ezért fel kell készülni arra, hogy extrém esetben is jól működjön a szikkasztó.

A mm-számítás azért szükséges, mert ennek függvényében kell a meder méretét megtervezni. Lényeges szempont, hogy a medernek milyen a mélysége, hossza és szélessége, hogy be tudja fogadni az összegyűjtött vízmennyiséget. Gondolni kell arra is, hogy száraz időszakban gyorsan szikkad, nedvesben pedig kevésbé.

Pontos tervezést igényel a meder helye, mérete, lejtése (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)
Pontos tervezést igényel a meder helye, mérete, lejtése (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)

A meder

Miután kijelöltük a meder pontos helyét és kiszámoltuk – a vízmennyiség függvényében – nagyságát, jöhet az ásás! Figyeljünk arra, hogy a partja ne legyen túl meredek, így kaviccsal könnyebben be tudjuk majd teríteni.

A terepkialakításnál fő szempont, hogy a túlfolyó víz az épülettől, a műszaki berendezésektől eltávolodjon. Alapvető művelet a szintezés: honnan hova lejtsen, hogy a mederben maradjon majd a víz, s ha mégis túlcsordul, akkor se okozzon kárt semmiben.

A szikkasztó meder alját béleljük ki vékony fóliával (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)
A szikkasztó meder alját béleljük ki vékony fóliával (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)

A szikkasztó meder alját béleljük ki vékony fóliával, hogy a lassítsuk a víz szivárgását: a cél az, hogy visszatartsuk a nagy mennyiségű csapadékot, ne egyszerre engedjük rá a talajra. Amit a talaj nem tud egyből elnyelni, azt kihasználva kiemeljük a vizet, mint látványelemet.

Így jelenik majd meg a kertben esőzések alkalmával, mint időszakos élőhely. A vízi környezetet kedvelő rovatoknak és a madaraknak itatóként szolgál majd – miközben nem szúnyoglárva-keltető, mivel sose pang benne a víz!

Fontos elem a kavics! (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)
Fontos elem a kavics! (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)

Tereprendezés - növények  

Fontos a meder körüli tér gyomtalanítása, talaj-előkészítése. Lazítsuk fel a talajt, töltsük fel szerves anyaggal, tápanyaggal! – Így később nem kell majd aggódnunk azért, hogy a nővényeink elsorvadnak kellő tápanyag hiányában.

A növények tekintetében számításba kell vennünk az élőhely adottságait.  Olyan növényeket válasszunk, melyek az adott terület víz-, fény-, és árnyék-viszonyait szeretni fogják. Ha jól érzik magukat a helyükön, akkor igen hamar burjánzásnak fognak indulni.

A növények tekintetében számításba kell vennünk az élőhely adottságait (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)
A növények tekintetében számításba kell vennünk az élőhely adottságait (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)

Az ültetés után takarjuk le kavicsmulccsal a talajt. Fülöp Attila szerint az ágyás takarására nem alkalmas a szerves mulcs, mert elmossa az esővíz. A beültetett virágok a második évtől takarni fogják majd a talajt – amennyiben olyan növényeket választunk, amelyekkel ez a cél.

Már majdnem kész az esőkert (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)
Már majdnem kész az esőkert (Fotó: Ambrus Mária, okleveles tájépítész mérnök, tervező)

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár