8 hónapnál régebbi cikk

Mi történik a méhekkel télen?
Mi történik a méhekkel télen?

Hova tűnnek télen a méhek? Alszanak? Dolgoznak? Nem fagynak meg? Hogyan étkeznek? Tényleg adnak nekik cukros vizet a méhészek? Ha igen, akkor az nem kerül bele a mézbe? – Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

„A méhek nem alszanak téli álmot, ugyanakkor téli viselkedésük fajtafüggő.” – tudtam meg hazánk mézkirálynőjétől, Páprádi Anna Bíborkától – „Magyarországon a méhészek által is tartott, őshonos Pannonméh a kaptárban fürtként összeállva vészeli át a telet. Ezt a fürtöt úgy kell elképzelni, mint egy megközelítőleg egy kg-os hagymát, csak itt a rétegeket méhek alkotják, akik szorosan egymás mellett, szárnyrezegtetve melegítik egymást. Középen a méhanya található, őt védik a legjobban. A rétegek folyamatos mozgásban vannak, a kívül lévő méhek beljebb vándorolnak melegedni a fürt belsőbb részeibe, s így cserélődnek. A fürt a kaptáron belül is mozog, hogy a méhcsalád hozzáférjen a lépekben tárolt mézhez, ami elengedhetetlen energiaforrásuk a téli időszakban.”

A méheknek télen is szükségük van élelemre, mely elsősorban maga a méz.

A méhcsalád élelem nélkül pár óra alatt elpusztulhat, így kiemelten fontos a méhészek szerepe, akik gondoskodni tudnak arról, hogy a méheknek kellő mennyiségű élelme legyen, ugyanakkor ez több szempontból is kihívás.

A méhészek már ősszel elkezdik felkészíteni a családjaikat a telelésre, védik őket a kártevők ellen, szigetelik a kaptárat, illetve gondoskodnak a család élelemkészletéről. Ez utóbbit úgy próbálják megoldani, hogy hagynak a családoknál mézzel teli kereteket, illetve pótolják a hiányt.

A méhész ősszel még nem tudja megjósolni, hogy mire számíthat az adott télen.” – hívta fel a figyelmet egy fontos tényre Bíborka – „Nem lehet előre tudni, hogy mennyire lesz hideg, esetleg elhúzódó a tél. Örök kérdés, hogy tolódnak-e az évszakok jellemzői? Viszont már ekkor dönteni kell a kaptárban lévő élelem mennyiségéről, hiszen a tél és a hideg beköszöntével a kaptárbontás veszélyes lehet a méhek számára.”

A méhész családba született abai hölgy elárulta, hogy méhészként igyekeznek mindig biztosra menni, s nem kitenni méheiket az éhezés esélyének, így akár arra is szükség lehet, hogy a méheknek cukros vizet adjanak. Ezt a méheknek kevesebb munkájába kerül átalakítani, fogyasztásával pedig a mézkészlet hiányában is energiához juthatnak.

Ez kiemelten fontos akkor, ha a család még nem volt elég erős ősszel, nem tudott annyi nektárt gyűjteni, hogy átvészelje vele a telet, illetve, ha elhúzódó tél vár rájuk. Gondoljunk csak a 2013-as márciusi havazásra! Teljesen máshogy kell felkészíteni egy méhcsaládot az enyhébb télre, mint egy olyanra, ami márciusban is hóval és hideg idővel jár.

Sokszor felmerül az emberekben a gondolat, hogy miért nem mézet kapnak ilyenkor a méhek?

Ennek elsősorban méhegészségügyi okai vannak. A méhészkedésnél fontos, hogy a méhek kártevőinek, kórokozóinak ne adjunk esélyt egyik kaptárból másikba kerülni, így a lépeket sem szívesen teszik át egyik kaptárból a másikba a méhészek.

Szintén gyakori kérdés, hogy az őszi, téli cukros etetés által kerülhet-e cukor a mézbe? A válasz természetesen: nem! A méhek télen elfogyasztják a beadott mennyiséget, valamint a méhészek tavasszal tisztító pergetést tartanak annak érdekében, hogy véletlenül se hordják rá a tiszta nektárt az esetlegesen bennmaradt cukorra, korábbi mézkészletre.

A téli időszak egyébként 10°C-nál kezdődik a méhek esetében. Efelett már kirepülnek a méhek a kaptárból (főleg, ha szépen süt a nap), alatta pedig – mint ahogyan már említettük - fürtöt képezve húzódnak össze. Vajon van-e ilyenkor elhullás az állományban?

Emlékszem, évekkel ezelőtt a családunkban a méhek áttelelésén aggódtunk leginkább. Folyamatosan kérdezgettem apukámat, hogy megvannak-e még mind? Mára már lényegesen több dolog miatt nyugtalanok a méhészek (atka, helytelen permetezések okozta méhpusztulások stb.), ugyanakkor még mindig beszélhetünk téli elhullásról, aminek leginkább három dolog állhat a hátterében. Az egyik ok a már említett élelem hiánya, a másik a betelelő család gyengesége, a kórokozók felszaporodása a kaptárban, a harmadik pedig a zavarás, méhcsalád mozgatása, behatás, ami a fürt megbomlásával jár, hiszen ilyenkor a méhek megfáznak, elpusztulnak.” – fejtette ki a Mézkirálynő.

Enyhe teleken - amilyen az idei is volt eddig - a méhek többször kirepülnek. (Ezzel kapcsolatban egy kis érdekesség a méhekről: rendkívül tiszta állatok, így nem ürítenek a kaptárba, hanem azt a kirepülések során teszik meg.) Az enyhe tél negatívuma lehet, hogy előfordulhat, hogy a méhek a melegebb időnek köszönhetően elkezdenek fiasítani (a királynő petéket rak), s ez idő alatt köszönt be a hideg idő. Ez azért jelent problémát, mert a fiasítás rengeteg energiát igényel a családtól, s így nem marad elég erejük a fürt melegének fenntartására.

„A méhek a tavaszi kirepülésekor az ürítés mellett megkezdik a virágpor- és a nektárgyűjtést, s ezáltal az élelemszerzést, valamint a beporzást. Látva a nemzetközi példákat azt gondolom, hogy mi Magyarországon szerencsés helyzetben vagyunk, mert Kínában és Amerika egyes részein már nem gyakran láthatnak az emberek méheket.” – mondta Bíborka – „A beporzás és az élelmiszer-előállítás ezeken a területeken komoly kihívásokkal néz szembe, mesterséges beporzást, génmódosított, önbeporzó növényeket igényel. Éppen ezért fontos óvnunk a méheket, támogatnunk, megbecsülnünk a méhészek munkáját, hiszen ez meghatározza azt, hogy mi kerül a családok asztalára.”

Borítókép: pixabay.com
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek