3 évnél régebbi cikk

Miért szükségesek az oltások?
Miért szükségesek az oltások?

A COVID-19 kapcsán napi szinten előkerül az oltás témaköre, ezért most összeszedtük, hogy milyen kötelező és választható oltások vannak jelenleg Magyarországon, hogyan működik az oltás, s miért van szükség arra, hogy különböző betegségek ellen beoltassuk magunkat.

Az első védőoltást (a fekete himlő ellen) 1876-ban vezették be Magyarországon. A következő a torokgyík elleni oltás volt 1938-ban. – Bevezetésük oka az volt, hogy a mikrobák által okozott betegségek – fertőző betegségek – jelentették a leggyakoribb halálokot. Járványos terjedésük hatalmas pusztítást végzett.

Az elmúlt – közel – 150 év alatt az alábbi védőoltásokkal védték meg hazánkban a lakosságot:

  • 1876 - Himlő elleni védőoltás
  • 1887 - Himlő elleni újraoltás
  • 1938 - Diftéria elleni védőoltás
  • 1942 - Tetanusz elleni védőoltás
  • 1954 - Di-Per-Te oltások bevezetése (diftéria-szamárköhögés-tetanusz), Ti-Te oltások bevezetése (tífusz-tetanusz)
  • 1958 - BCG oltás bevezetése
  • 1960 - Gyermekbénulás elleni (Sabin-OPV) oltások
  • 1969 - Kanyaró elleni oltások bevezetése (kampányoltás 9 hónapos korban), dT oltások bevezetése 11 éveseknél
  • 1974 - Változások a kanyaró elleni oltások rendszerében, 1978-ig (folyamatos,1978-1991-ig 14 hónapos korban)
  • 1979 - Himlő elleni oltás megszűnik
  • 1989 - Rubeola elleni oltások bevezetése, Morbilli újraoltás elrendelése 11 éveseknek
  • 1990 - Morbilli-rubeola (bivalens) oltások
  • 1991 - Morbilli-mumpsz-rubeola (trivalens) oltások
  • 1992 - Gyermek-bénulás elleni védőoltási rendszer változása, (első oltás IPV, utána OPV), MMR 15 hónapos korban
  • 1999 - Haemophilus influenzae b oltás bevezetése, Morbilli-mumpsz-rubeola újraoltás (morbilli helyett), Hepatitis B elleni oltás bevezetése (VIII. osztály)
  • 2001 - Import BCG alkalmazása
  • 2002 - Megszűnt a BCG revakcináció, tuberkulin szűrővizsgálat, DTP III.  és OPV oltások folyamatos oltás, Hepatitis B 2 oltásos séma bevezetése
  • 2006 - DPTa+IPV+Hib oltóanyag bevezetése 2 hónapos kortól, (2005. pktóber 31. után születettek) – csak IPV (OPV-t már kaptak), DPTa+IPV+Hib előrehozása 18 hónapos korra 3 éves kortől (2004. január 30. után születettek)
  • 2008 - Önkéntes védőoltás konjugált pneumococcus vakcinával (PCV-7)
  • 2 hónapos kortól
  • 2009 - 11 évesek újraoltása dpaT tartalmú oltóanyaggal (eddigi dT helyett)
  • 2010 - 13 éves korosztály VII. osztály hepatitis B oltása
  • 2011 - Önkéntes védőoltás konjugált pneumococcus (PCV-13) vakcinával, 2 hónapos kortól
  • 2014 - Pneumococcus elleni védőoltás – kötelező (PCV-13), HPV elleni védőoltás kötelezően felajánlandó/választható (7. osztályos lányok)

 „Himlő ellen már nem oltunk, de a többi betegség ellen igen, maximum az oltóanyag összetétele/gyártása, adásának ideje és módja változott az évtizedek során.” – tudtam meg dr. Csizmazia Péter csecsemő- és gyerekgyógyásztól. – „Az oltás úgy működik, hogy a beadott vakcina immunválaszt vált ki, az immunológiai memória a kórokozóval történő találkozáskor (megfertőződéskor) blokkolja a kórokozók szaporodását, ezáltal betegség kialakulását.”

Jelenleg 23 különböző kórokozóval szemben van védőoltás hazánkban, melyek az alábbiak:

  • Tuberkulózis (tbc, gümőkór)
  • Kanyaró (morbilli)
  • Járványos fültőmirigy-gyulladás (mumpsz)
  • Rózsahimlő (rubeola)
  • Torokgyík (diphteria)
  • Szamárköhögés (pertussis)
  • Merevgörcs (tetanus)
  • Járványos gyermekbénulás (poliomyelitis epidemica)
  • Meningococcus agyhártyagyulladás és vérmérgezés (meningococcus meningitis és septicaemia)
  • Rotavírus (hányás, hasmenés) okozta fertőzés
  • Hepatitis B vírus okozta fertőző májgyulladás
  • Hepatitis A vírus okozta fertőző májgyulladás
  • Humán Papillóma Vírus (HPV) okozta fertőzések és méhnyakrák
  • Pneumococcus baktérium okozta fertőzések
  • Kullancsencephalitis (kullancs terjesztette agyvelőgyulladás)
  • Veszettség
  • Haemophilus Influenzae B (Hib) okozta fertőzés
  • Hastífusz
  • Bárányhimlő (varicella)
  • Influenza
  • Sárgaláz
  • RSV (Respiratory Syncitial Vírus) fertőzés
  • COVID-19

Vannak olyan oltások, melyek kötelezően beadandók, s vannak, melyek szabadon választhatóak.

A kötelező oltások értelme az egyén és a társadalom védelme. Az egyént súlyos, esetenként halálos betegségtől, a társadalmat járványoktól védi.

– fejtette ki Dr. Csizmazia Péter – „A választható oltások esetén a páciens vagy a szülő/gondviselő dönti el, hogy felveszi-e az oltást. Ez amolyan fából vaskarika, elvégre laikus hoz orvosi kompetenciába tartozó döntést. A fakultatívok közé tartozik a HPV, az influenza, a rotavírus, a meningococcus, a kullancsencephalitis és a COVID19 elleni oltás. Vannak továbbá utazáskor kötelező oltások (ezeket gyakran a célország kéri) és megbetegedési veszély esetén kötelező oltások (tetanus toxoid, veszettség). Veszett állat harapása teljesen biztosan halálhoz vezet, ha nem oltjuk be a sérültet veszettség ellen, s itt gondolnunk kell a rágcsálók által okozott harapásokra is!”

A székesfehérvári orvos kifejtette, hogy a magyar oltási rendszer példaértékű, a kötelező oltások tekintetében az átoltottság közel száz százalék! A források mindig elegendők, a tisztiorvosi szolgálatok, a védőnői hálózat és az oltóorvosok együttműködése, a szülők pozitív hozzáállása biztosítja ezt az európai mértékkel is példaértékű eredményt.

„Az oltásellenesek ugyan nagy zajt csapnak, de összességében kevesen vannak, tudományos érvekkel nem tudják oltásellenes állításaikat alátámasztani.” – mondta a doktor – „Ugyanakkor ténykörülmény, hogy az oltások szüntették meg a Földön a fekete himlőt, nincs járványos gyermekbénulás, a kanyaró és a torokgyík azokban az országokban szedi az áldozatait, ahol laza az oltási fegyelem.”

Ne felejtsük el, hogy a XX. század első felében átlagosan 4 gyermek vesztette életét az otthon ápolt 1000 kanyarós beteg közül. A fertőző kórházakban és különböző gyermekintézményekben pedig 50 %-os volt a halálozási arány!

Ezen kívül sok olyan betegség létezik, mely végkimenetele nem halálos ugyan, ám mindenképpen kórházi ellátást igényelhet, a gyógyulást követően pedig maradandó egészségkárosodással kell számolni. – Amennyiben nem oltatunk!

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fontosnak tartja leszögezni, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek.

A védőoltásokról részletesen tájékozódhatunk a www.vacsatc.hu oldalon, melyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hiteles és megfelelő tartalmú tájékoztatás követelményeinek megfelelő forrásként ismer el. A honlapon történő tájékozódás megkönnyítheti a fakultatív oltások beadatásával kapcsolatos döntésünket is.

Borítókép: thedailybeast.com
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek