Peacemaker - Békeharcos pilotkritika: minőségi tartalom a DC Comics-tól
Peacemaker - Békeharcos pilotkritika: minőségi tartalom a DC Comics-tól
Peacemaker - Békeharcos pilotkritika: minőségi tartalom a DC Comics-tólKülcsín
Megmondom őszintén, a rebootolt The Suicide Squad - Az öngyilkos osztag karaktereinek leleplezéséig egyáltalán nem hallottam Peacemaker, alias Békeharcos létezéséről. Aztán ahogy megláttam azt a cseppet sem bizalomgerjesztő gúnyában flangáló fazont, egyből megfogalmazódott bennem a gondolat: ezt meg honnan szalajtották? Meg amúgy is, mitől olyan nagy szám, hogy belekerült a nagy James Gunn elképzeléseibe?
Nos, a Wikipédián talált infók alapján Békeharcos, vagy eredeti nevén Christopher Smith a Charlton Comics révén került be a köztudatba, a kiadó aztán később, az 1980-as évek közepén beolvadt a DC Comicsba, onnantól pedig nem volt megállás a figura számára.
Peacemaker 1966-ban jelent meg először a képregények hasábjain Joe Gill író és Pat Boyette grafikus jóvoltából, majd miután belecsöppent a Batman és Superman fémjelezte képregényhősök díszes kompániájába, megízlelhette, hogy mi az igazi siker: 1988-ban rögtön egy négyrészes minisorozattal nyitott, amely akkora siker lett, hogy a rajongók azonnal a szívükbe zárták a béke egyik legnagyobb hírnökét.
Békeharcos egyébként nem rendelkezik semmilyen szupererővel, többnyire félelmetes fegyverarzenáljával, fizikai adottságaival és leleményességével aprítja az ellent, és olyan csapatok állandó tagja, mint például a Shadow Fighters vagy a már említett The Suicide Squad - Az öngyilkos osztag.
Mondjuk ezeket olvasva már egyáltalán nem csodálkozom, hogy Gunn beválasztotta az elmebetegek brigádjába, viszont azon igen, hogy pont őt szemelte ki egy önálló szériára, ugyanis bár érdekesnek érdekes a karakter, nem érzem benne azt az átütőerőt, mint mondjuk Bloodsportban vagy akár Pöttyöskében (Polka-Dot Man). Hát, ő tudja...
Sztori
Nos, időben nem sokkal a The Suicide Squad - Az öngyilkos osztag eseményei után járunk, amelynek végén kiderült, hogy a Bloodsporttól halálos lövést kapó Békeharcos mégsem dobta fel a talpát - mondjuk ez már abból is levágós volt, hogy egy ideje megszellőztették, James Gunn a Peacemakerrel képzeli el a nem túl távoli jövőjét a DC-nél.
Szóval adott nekünk Békeharcos, aki mi másért is lépne az erőszak mezejére, mint a békéért. De ez olyannyira beleivódott az életébe, hogy szentül megvan győződve arról, amiért ő küzd, csak az a helyes. Nem számít, hány rosszarcon kell ezért átgázolnia, vagy hány ártatlan életet kell kioltania, a lényeg: a békét bármi áron el lehet érni.
Ezt a szent küldetést persze nem tudja véghezvinni egyedül, így részben a The Suicide Squad - Az öngyilkos osztag biodíszleteivel alakít egy pofás kis csapatot, hogy likvidáljanak mindent és mindenkit, aki az útjukba kerül.
Karakterek
És ha már háttérmunkások, a Peacemaker - Békeharcos sorozatban szerencsére sokkal több szerep hárul rájuk, így nemcsak egy-egy poént dobtak be a közösbe, hanem bizony épkézláb monológokat is adtak a szájukba, amelyek néhol egész viccesre sikeredtek.
Na, de kezdjük is a sort rögtön újdonsült díszpintyünkkel, Békeharcossal, akit ugyanúgy minden mozdulatában átjárt az idiotizmus, mint a The Suicide Squad - Az öngyilkos osztagban. Persze próbálták árnyalni a karaktert, de azért így sem lesz több, mint egy szomorú izomkolosszus, akinek azonnal mosolyra áll a szája, ha megpillantja kedvenc házisasát (!!!).
John Cenát sosem bírtam, mint színészt, nála azért sokkal tehetségesebb művész-pankrátorok is akadnak a piacon, viszont amit a Peacemaker első három részében letett az asztalra... megemelem előtte a kalapom sisakom, na! Tökéletesen hozza a habókos antihőst, akinek minden vágya, hogy békét teremtsen (jelentsen ez bármit is az ő fejében) és szeressék. Kicsit mintha önmagát játszaná el, nem? Pszt!
Jennifer Holland (aki amúgy Gunn felesége, khm!) abszolút főnyeremény, kicsit mintha túltolta volna a szerepét, pár decibellel harsányabb a kelleténél, de eddig nekem bejött. Danielle Brooks Leota Adebayója inkább idegesítő, mint szimpatikus, és a The Suicide Squad - Az öngyilkos osztagban sziporkázó Steve Agee John Economosa sem győzött meg még teljesen.
Viszont ahogy olvastam, a hátralévő epizódokban is kapunk még pofás új szereplőket, úgyhogy én csak hátradőlök és élvezem ezt az eszeveszett agymenést.
Összegzés
A kezdeti szkepticizmusom ellenére, amely még az első felvonás sokadik percében is jelen volt, végül beszippantott a Peacemaker - Békeharcos, és alig bírom kivárni a következő részeket.
Pedig aztán rendesen elkényeztettek minket a nyitányon, rögtön három etappal szúrták ki a rajongók szemét, de olyannyira megkedveltem ezt a hangyás bagázst, hogy legszívesebben egyben ledaráltam volna az egész produkciót.
A poénok ültek (persze akadt egy-kettő bénább, viszont ha teljesen ráhangolódtok az eseményekre, azok is nagyobbat fognak szólni), a karakterek eddig szerintem - néhány kivételt leszámítva - ott voltak a szeren, és a képi világ meg a cselekmény is annyira elborult, olyan őrült tempót diktált, hogy egyszerűen nem akartam, hogy vége legyen.
Kicsit mintha a The Suicide Squad - Az öngyilkos osztag zakkantságát A galaxis őrzői merészségével és drámaiságával keverték volna össze, a végeredmény pedig olyan egyveleg lett, amelyet szerintem minden képregényrajongónak látnia kell. Ha másért nem, akkor azért, hogy ti is tapasztaljátok: a DC Comics is tud imádnivalóan őrült lenni. Na, és az az intró, te jó ég! Bele fog égni a retinátokba... én szóltam!
