Vizek nélkül mit érek én?
Vizek nélkül mit érek én?
Vizek nélkül mit érek én?1971 óta a vizes élőhelyek világnapja február 2-a, ugyanis ekkor írta alá tizennyolc ország a Ramsari Egyezményt, amely a vizes élőhelyek, a madárvilág védelméről szól. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, és egyből a védett területek listájára került több hazai vizes élőhely között a Velencei-tó és a vele egykor összefüggő, ma már különálló, nádassal, úszóláppal borított Dinnyési-Fertő.
Jelenleg 23 terület van a listán, amely összesen 130 ezer hektárt jelent. Ezek a területek nem csak a hazai növény és állatvilág szempontjából jelentősek, de a vonuló madarak számára is igen fontos pihenő és táplálkozó helyül szolgálnak.
A szakemberek már akkor megállapították, hogy a vizes élőhelyekre a legnagyobb veszélyt hazánkban a környező mezőgazdasági területekről bemosódó vegyszerek, a növekvő turizmus, a vízi sportok, a vízutánpótlás hiánya, valamint a túlzott halászat és nádkitermelés jelenti.
A 2022-es, súlyosan aszályos év után egyetlen percig sem kétséges ennek a döntésnek a szükségessége, ám az így is jól látszik, hogy mindez még nem jelent eredményt, és ezt jól mutatta a Velencei-tó minden eddigi rekordot megdöntő alacsony vízállása, amely óriási károkat okozott az élővilágban.
Mindezek tükrében nem véletlen, hogy a Depónia Nonprofit Kft. minden évben felhívja a figyelmet a vizes élőhelyek világnapjára, hiszen nemcsak a kiszáradás, de a szennyezettség is súlyos problémákat okoz.
"Hulladékgazdálkodási szervezetként fontosnak tarjuk, hogy felhívjuk a figyelmet környezetünk törékenységére, igyekszünk a különböző kampányainkkal, akcióinkkal szemléletet formálni, valamint rávilágítani arra, hogy sokszor néhány szokásunk megváltoztatásával hatalmas eredményeket érhetünk el a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás, az újrahasznosítás vagy a takarékosság terén" - hangsúlyozta Budai Dóra a Depónia Nonprofit Kft. PR vezetője.
Kapcsolódó
Depónia-siker: harmadik helyet szerzett a fehérvári projekt a Hulladékcsökkentési Hét programon
A Depónia Rázzuk a rongyot energiatakarékosan! elnevezésű, a hulladékmegelőzést célzó programja került a legjobbak közé.
Minden évben ugyanis jelentős mennyiségű szerves anyag, kommunális és szelektív hulladék, nem oda illő anyag kerül a folyókba, állóvizekbe, de a mocsarakba és a lápokba is, ezzel is veszélyeztetve az őshonos vagy veszélyeztetett fajok élőhelyét és fennmaradását.
"Cégünk által választott kabalafiguránk - mexikói Axolotl - is pont a környezetszennyezés miatt került a kipusztulás szélére saját élőhelyén, így a tíz legveszélyeztetettebb állatfaj közé tartozik a világon. Azért is választottuk kabalafigurának, hogy felhívjuk a figyelmet a környezetszennyezésre, a környezetvédelem és a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára. Hiszen a vizekbe nem csak a kommunális hulladék kerül, hanem szelektív hulladék is, így kiemelt célnak kell lenni a vizek tisztán tartásának, a felhalmozódott hulladéktól való megtisztításának, a hulladék onnan történő begyűjtésének és lehető legnagyobb mértékű újrahasznosításának" - emelte ki Budai Dóra.
A hangsúly pedig megelőzésen, illetve az újrahasznosításon kell, hogy legyen, hiszen a hulladékképződés megelőzése már egy lépés ahhoz, hogy kevesebb szemét kerüljön a természetbe.
