7 hónapnál régebbi cikk

70 éves a fehérvári Vasútállomás díszes üvegablaka
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pápai Barna
70 éves a fehérvári Vasútállomás díszes üvegablaka

Z. Gács György és Pituk József Viktorián festett üvegablak-kompozíciója 1953-ban, a Vasútállomás háború utáni újjáépítésekor került a helyére, kihasználva az épp bevezetés előtt álló két ezrelékes törvény biztosította lehetőségeket.

A köztéri alkotások bemutatásakor legritkábban a festett üvegkompozíciók, üvegablakok kerülnek elő, melyekből viszonylag kevés is készült az elmúlt évtizedekben. Nemrég mutattuk be Túry Mária gyönyörű alkotását, a  Fejér Vármegyei Kormányhivatal Réztermében található festett üvegablakot. Városunkban azonban nem ez az egyetlen ilyen jellegű műalkotás.

Bizonyára sokan tudják, hogy Székesfehérváron és környékén nagy harcok dúltak a második világháború végén. A város megsínylette a hatalmas tüzérségi összecsapást, többek között a régi Vasútállomás is teljesen elpusztult a harcokban. A világégést követő újjáépítésekkor elkészült az új Vasútállomás, melyet természetesen több alkotással is díszítettek. Ilyen volt az a festett üvegablak, mely azóta is a főépület egyik kiemelkedő éke.

A festett üvegablak az 1951-ben Kelemen László építész tervei alapján épülő szocialista-realista stílusú Vasútállomás félemeletén kapott helyet. Z. Gács György és Pituk József Viktorián festőművészek alkotása végül 1953-ban került helyére. A félköríves üvegablak a kor és a hatalmon lévő rendszer kritériumai és elvárásai alapján készült: vagonokat pakoló, illetve traktort javító munkásokat, parasztasszonyt és valamilyen hivatalos személyt ábrázol. A Köztérkép az alkotás kapcsán a Művészeti Folyóirat 1961. májusi (2. évfolyam, 5. szám) kiadását idézi:

„Az állomás előcsarnokából lépcső vezet fel a nyitott emeleti galériára, pihenőjében egy élénken villogó üvegfestménnyel, amely Z. Gács György és Pituk József műterméből került ki. Ez az ábra a vasút mezőgazdasági kapcsolatait van hivatva szimbolizálni, játékos kontúrjai, égő táblácskái kicsit zsúfoltan fogják leltárba a választott tárgykör ismert kellékeit. Ha azonban a délre néző ablak napot kap, ez a zsúfoltság rögtön előnyössé válik, mert így áll elő a ragyogó színek merész vibrálása.”

Ami az alkotókat illeti, Z. Gács György (1914.10.18., Budapest – 1978.05.01., Ausztria) Munkácsy-díjas festőművész, iparművész igen sokoldalú alkotóként vált ismertté. Gazdag pályafutása során 1948 és 1976 között számos köztéri alkotást készített, nagy szakértője volt az üveg-alapú alkotásoknak. Munkásságáról a Köztérkép így emlékezik meg:

„Sokáig foglalkozott az üveg építészeti felhasználásának lehetőségeivel. Az ötvenes, de még a 60-as években is hagyományos technikájú, ólomkeretes üvegablakokat tervezett. Új technikát először a kecskeméti Arany Homok Szálloda üvegfalán alkalmazott, amikor munkatársaival síküveg lapra ragasztottak színes üvegmozaikokat. Művészetének fontos kiegészítője volt pedagógiai tevékenysége, főiskolai működése. Az általa vezetett szilikát tanszék oktatását kettős irányban jelölte meg: egyrészt olyan szakemberek képzését szorgalmazta, akik az üveg, a kerámia, a porcelán építészeti felhasználásában bontakoztathatták ki tehetségüket, másrészt az iparban jelesen dolgozó tervezőgárdát akart útjára bocsátani. Művészetében az üveget kezdetben kísérleti anyagnak szánta, végül ezen keresztül jutott el a kinetikus és op-artos képzőművészeti törekvésekhez.”

Pituk József Viktorián (1906.02.18., Selmecbánya – 1991.02.19., Budapest) művészetében szintén fontos szerepet kapott az üveg. Tervezett és készített is ablakokat, de elsősorban üvegfestési technikája tette híressé. Művészete erős szálakkal kapcsolódik a magyar festészet posztimpresszionista áramlatához, ábrázolásmódja pontos, akadémiai jellegűen hagyományos. 1942-től számos egyéni kiállítása volt, a Magyar Nemzeti Galéria több alkotását is őrzi.

Érdekesség, hogy a fehérvári Vasútállomás üvegablaka ugyan 1953-ban készült, ám a Vasútállomás építésének elnyúlása miatt így is belefért az úgynevezett 2 ezrelékes törvény által biztosított művészeti finanszírozásba. A Vasútállomás egyébként is gazdag korabeli műalkotásokban: bemutattuk már többek között az 500 kilométeres kihívás domborművét és a vasúti dolgozók előtt tisztelgő Pályamunkás című szobrot. Ezeken kívül is akad még gyönyörű alkotás a vasút környékén, melyekre hamarosan sort kerítünk.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek