Amit eddig még nem tudtál az izzadásrólAmit eddig még nem tudtál az izzadásról
Bizonyára mindenki tisztában van a verejtékezés testhőmérséklet-szabályozó funkciójával. Már általános iskolában tanítják, hogy hatására a bőrfelszín lehűl és csökken a testhőmérséklet. Talán még a verejtékmirigyek víz- és elektrolit-kiválasztásban játszott szerepe sem hangzik teljesen ismeretlenül, azonban a verejtékezés azon funkciója, hogy a szervezetünkben felgyűlt nehézfémeket és petrolkémiai anyagokat kiválasztja, egész biztosan új információt jelent sokak számára.
Az izzadás hatására működésbe lép a nyirokrendszer, melynek fő feladata, hogy kiválassza a test folyadékaiból és szöveteiből a káros anyagokat, s azokat a bőrön át kijuttassa a szervezetből.
Az intenzív méregtelenítés során távoznak a testünkből a méreganyagok, egy idő után a testzsír is kevesebb lesz, vagyis akár fogyás is beindulhat.
„Mi következik mindebből? Az, hogy ha egészségesek akarunk maradni, akkor a méregtelenítő hatás érdekében célszerű időnként az őszi-téli hónapokban is alaposan megizzadnunk szaunázással és/vagy sportolással” – tudtam meg Felföldi Melittától, aki minden nap 1,5-2 órát izzasztja magát edzés közben, így külön szaunázni nem szokott járni, legalábbis kifejezetten ebből a célból nem.
A táplálkozási tanácsadó e téma kapcsán figyelmembe ajánlotta az Archives of Environmental Contamination and Toxicology (Környezetszennyezés és toxikológia) nevű amerikai szaklapban megjelent tanulmányt 2011-ből, mely az emberi szervezetben felhalmozódó mérgező vegyületek hatásával és azok kiválasztásával foglalkozik.
A tanulmányból kiderül, hogy különböző mennyiségben találhatók toxikus anyagok a vérünkben, a vizeletünkben és az izzadságunkban.
Ezen kívül vannak olyan mérgező vegyületek, melyek kizárólag a verejtékkel tudnak távozni a szervezetünkből. Ebből viszont egyértelműen következtethetünk arra, hogy ha csak a vérből és/vagy a vizeletből próbáljuk meg kimutatni a toxikus anyagokat, akkor bizony alábecsüljük a szervezet teljes méregterhelését!
Ha kíváncsiak vagyunk rá, hogy mennyi mérgező vegyület halmozódott fel valakiben, akkor a verejtékét is elemeznünk kell!
A toxikus anyagok kiválasztódása függ az adott anyag fizikokémiai tulajdonságaitól, az érintett szerv sejtjeinek, sejtalkotó elemeinek struktúrájától / funkciójától. A toxikus hatás módját és mértékét befolyásolja a kiválasztás módja/gyorsasága és a toxikus anyagok molekuláinak és ionjainak a célszervek sejtmembránjaihoz való kötődésének erőssége.
„Természetesen egyénfüggő, hogy kiben milyen nehézfémek, toxinok halmozódnak fel, mivel ezt nagymértékben befolyásolja az, hogy ki milyen környezeti terhelésnek, káros hatásnak van kitéve nap mint nap. Legjellemzőbb az ólom, a higany, az arzén és a kadmium túlterheltsége. Ezek mind kimutathatók a verejtékből” – ismertette a szakértő.
Hogy mit okoznak ezek a méreganyagok a szervezetben és hogyan szabadulhatunk meg tőlük a leghatékonyabban, arról olvashattok majd a folytatásban.