Cloudy14 °C
2020. október 24. szombat Salamon
Menü

Mit okoznak a mérgező anyagok a testünkben?

Mit okoznak a mérgező anyagok a testünkben?
Sokféle anyag okozhat mérgezést a szervezetben (Fotó: medicalnewstoday.com)

Tudod, mi az a Minamata-kór? És, hogy az ólom okozta egészségkárosodásokra már Plinius és Hippokratész is felhívta a figyelmet? No, és arról hallottál már, hogy mivel jár a kadmium-mérgezés?

múltkor szó volt arról, hogy különböző mennyiségben találhatók toxikus anyagok a vérünkben, a vizeletünkben és az izzadságunkban. Az, hogy kiben milyen nehézfémek, toxinok halmozódnak fel, nagymértékben függ attól, hogy ki milyen környezeti terhelésnek, káros hatásnak van kitéve nap mint nap. Legjellemzőbb az ólom, a higany, az arzén és a kadmium túlterheltsége.

 

Az arzén

Az említett anyagok közül talán az arzén a legismertebb. Az arzén színtelen, szagtalan – ezért használták régen sokan „szándékos mérgezéshez”. (Sok történelmi- és kalandregény emlékezik meg a tényről.) Az arzén-mérgezés következménye lehet a tüdő-, bőr-, hólyag- és veserák. A mérgezett személy fáradékonyságot, gyengeséget tapasztalhat magán.

Amikor a szarurétegekben felhalmozódik ez az anyag, akkor a bőr kiszárad, elvékonyodik. A haj is hullani kezd, a körmökben pedig jellegzetes csíkok jelennek meg. Legyengül az immunrendszer, idegkárosodás és bénulás is beállhat. A szív rendetlenkedni kezd – és le is állhat.

Akut mérgezésnél a bevitt mennyiség 80 %-a felszívódik – és fél óra múlva már érezni lehet a szegycsont mögötti fájdalmat, a hányingert. Leesik a vérnyomás, vízszerű hasmenés és véres-nyákos hányás tapasztalható. Később görcs, ájulás és kóma is kialakulhat.

 

A higany

Ha azt a kifejezést halljuk, hogy „Minamata-kór”, akkor a higanymérgezés-okozta neurológiai szindrómára kell gondolnunk. Ennek tünete a látászavar, az izomgyengeség, mozgáskoordináció elvesztése, izomrángás, fejfájás, romló látás / hallás / beszédkészség, végtagzsibbadás, hajhullás, fémes szájíz, fogínysorvadás, bőrkiütések... Súlyos esetben a következmény: kóma, bénulás, halál. Ha a terhes nők higanymérgezést kapnak, akkor az gyermeküknél fejlődési rendellenességet és veleszületett Minamata-szindrómát okozhat.

Az elnevezés egyébként egy japán kisvárosra, Minamatára utal: itt jegyezték fel először ezt a betegséget 1956-ban, amikor a helyi vegyi üzem (a Chisso vállalat) nehézfém-hulladékkal szennyezte be a tengert. (Úgy gondolták, hogy hígulni fog a vízben és ártalmatlanná válik.) A szervetlen anyag mérgező metil-higannyá alakult (az iszap baktériumai miatt), a fiktoplankton pedig képes volt ezt felvenni – így bekerült a táplálékláncba. (Plnakton – kisebb halak – nagyobb halak…) A helyi lakók pedig mit fogyasztottak előszeretettel? Kagylókat és halakat. Ebből már egyértelmű a folytatás: először a macskák kezdtek el remegni, lebénulni és elpusztulni, majd jöttek az emberek…

 

Az ólom

Az ólom okozta egészségkárosodásokra már Plinius és Hippokratész is felhívta a figyelmet. Paulus Aegineta bizánci orvos a Krisztus utáni VII. században járványszerű ólommérgezést jegyzett fel. Az ólom képes arra, hogy valamennyi élő szervezet sejtjében, szövetében működési zavart okozzon. Károsítja a vörösvértesteket, a vérképzést.

Ebből adódik, hogy vérzékenységet okoz, mely tünetei a fáradékonyság, gyengeség. Nagyfokú mérgezésnél erős hasi görcsök, gyomorproblémák, bélpanaszok is jelentkezhetnek. Ha sokáig fennáll a mérgezés, akkor a felső végtagok feszítő izmai legyengülnek, lebénulhatnak, illetve súlyos agybántalom is kialakulhat. Az ólom megrongálja a központi idegrendszert – amire a fiatal szervezet érzékenyebb, mint a felnőtt. Ez azért fontos, mert az ólom a placentán is átjut, megjelenik az anyatejben. Ezen kívül az ólommérgezés károsíthatja a vesét is.

 

A kadmium

A kadmium önmagában is mérgező anyag. Kadmiummérgezés ritkán fordul elő hazánkban – ott azonban, ahol a környezetszennyezés nagyobb mértékű és sok tengeri halat fogyasztanak, sokkal gyakoribb. Magyarországon főként foglalkozási betegségként tekinthetünk rá: olyan gyári munkásoknál regisztrálták, akik a kadmium gőzét vagy porát belélegezték. (A dohányfüst is tartalmaz egyébként kadmiumot.) A kadmium belégzése károsítja a tüdőt és a vérbe kerülve a vesét is. (A fémek megkötéséért felelős fehérje elakad a vesében, s így károsítja azt.)

Kadmium elfogyasztott ételekkel is a szervezetünkbe kerülhet. (Jóval veszélyesebb a belégzése, mintha szájon át kerül a testünkbe.) Elméletileg nem tartják kizárva, hogy vannak olyan csomagolóanyagok, melyek kadmiumot tartalmaznak (alufólia, fémtartalmú védőborítások), s e vegyület kioldódhat belőlük, ám ezt még a gyakorlatban nem igazolták. Ha nagy mennyiségben, szájon át kerül a testünkbe, akkor hányás, hasi görcsök, hasmenés, véres hasmenés és kiszáradás léphet fel. (De ez nagyon ritka.)

A kadmium nagyon nehezen ürül ki a szervezetből, felhalmozódhat a belső szerveinkben és súlyosan károsíthatja azokat. Enyhébb esetekben csak a légutakban okoz a kadmium irritációt, mely tünetei az orrfolyás, köhögés, torokkaparás, majd következhet a végtagfájdalom, láz, fejfájás, gyengeség. Súlyos esetben kémiai tüdőgyulladás tapasztalható.

Hogy miként szabadíthatjuk meg szervezetünket a káros anyagoktól, arról lesz szó a folytatásban.

Szakmai lektor: dr. Kovács László

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

  • Világszerte növekszik a koronavírus-fertőzöttek száma
    Világszerte növekszik a koronavírus-fertőzöttek száma
  • Tovább nőtt itthon a fertőzöttek száma, újabb 38 ember vesztette életét a koronavírus szövődményeib
    Tovább nőtt itthon a fertőzöttek száma, újabb 38 ember vesztette életét a koronavírus szövődményeib
  • Elfelejtett nemzedék - bemutatták a fehérvári rendező filmjének előzetesét
    Elfelejtett nemzedék - bemutatták a fehérvári rendező filmjének előzetesét
  • Temetői séta lesz október 28-án a Csutora temetőben
    Temetői séta lesz október 28-án a Csutora temetőben

A hét sztorija

Eseménynaptár