Partly cloudy2 °C
2020. december 1. kedd Elza
Menü
Házhozszállítás

Miért hívják Csutora temetőnek a Berényi úti Feltámadás temetőt?

Miért hívják Csutora temetőnek a Berényi úti Feltámadás temetőt?
Csutora temető, Székesfehérvár (Fotó: PB)

Vannak épületek, helyek, amelyeket mindenki ugyanúgy emleget, még akkor is, ha éppen nem az a hivatalos neve. A Csutora temető is ezek közé a helyek közé tartozik, és egyelőre nincs bizonyított elmélet, hogy miért lett Csutora a Feltámadás temetőből.

Váczi Márk, a Magyar Városkutató Intézet munkatársa a Séta a Csutora temetőben programon többek között a temető köznyelven használt nevének eredetéről is mesélt.

"A hivatalos egyházi megnevezése Feltámadás temető, Krisztus feltámadásának tiszteletére dedikálták mind a kápolnát, mind pedig a temetőt. Népi elnevezése Csutora temető, és két elmélet is van, hogy miért lett ez" - mondta el Váczi Márk

Az egyik elmélet szerint a Felsővárosnak ezen a környékén - bár ez nem bizonyított még - kulacskészítő, fafaragó emberek éltek, illetve olyan faragómesterek, akik kulacsokhoz, illetve pipákhoz készítettek szopókákat, amelyeket köznyelven csutorának is hívnak.

"Erre az elméletre néprajzi adat minimális van, így kevéssé állja meg a helyét. Viszont, ha azt vesszük, hogy a másik eredetlegenda mit takar, akkor talán inkább mégis az első a valószínűbb" - emelte ki Váczi Márk.

A második elmélet - amely népi játékosság, éppen hogy a nem itt lakók szokására utal. E szerint, amikor az úriemberek elvonultak a Berényi országúton, a lovasberényi sorompó felé jártukban-keltükben a halottak emlékére a temetőkapuban meghúzták a kulacsot, azaz a csutorát. 

„mint egy fehérvári paraszttól magyarázatul nyerém, mert e mellett elmenve, rendszerint meg szokták húzni a kotyogóst a – holtak egészségére.” (Magyarország és a Nagyvilág 1866. 2. szám) - olvasható Váczi Márk Műhelytanulmányok füzetsorozatában, amely a Csutora temetőről szól.

"Én inkább az első, a néprajzi történet felé hajlok, bár az is eléggé adatszegény, nem annyira alátámasztott forrásokkal" - mondta Váczi Márk.

A temető megnyitására 1777 után, de még 1783 előtt került sor. A felsővárosi plébánia anyakönyvei szerint Galambos Rozália volt az első halott, akit ide temettek. A temető előbb egyházi tulajdonban volt, majd városi tulajdonba került a Felsővárosi plébánia kezelésében. A XIX.
század első felében a Felső- és Víziváros főként németajkú lakosságának temetkezőhelye volt, később a város egyik reprezentatív temetője lett. (Forrás: Váczi Márk, A székesfehérvári Feltámadás (Csutora) temető)

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Házhozszállítás

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Az interneten tekinthető meg a Betlehemi Szép Csillag kiállítás
    Az interneten tekinthető meg a Betlehemi Szép Csillag kiállítás
  • HÍRADÓ 1-kor 2020. november 30.
    HÍRADÓ 1-kor 2020. november 30.
  • Folytatódik a tömeges tesztelés
    Folytatódik a tömeges tesztelés
  • Fontos elkerülni a csoportosulásokat
    Fontos elkerülni a csoportosulásokat