Fáj a torkod? Lázas és levert vagy? – Lehet, hogy „csókbetegség” gyötör!
Fáj a torkod? Lázas és levert vagy? – Lehet, hogy „csókbetegség” gyötör!
Fáj a torkod? Lázas és levert vagy? – Lehet, hogy „csókbetegség” gyötör!A mononukleózis vírusa az egyik legrégebbi kórozó, amivel az emberiség valaha is találkozott. A csókbetegség – más néven vagy Pfeiffer-féle mirigyláz - a leggyakrabban serdülőkorban és fiatal felnőttkorban fordul elő. A fejlettebb államok lakossága általában 15-24 éves kor között találkozik először e vírussal. A fejlődő országokban a gyermekek közel 100 százaléka átesik az első fertőzésen – ami általában tünetmentes. 20-30 éves kor felett már nagyon ritkán fordul elő.
E heveny megbetegedés nem határozható meg csupán a fizikális jelek alapján, hanem a diagnózis felállításához laboratóriumi vizsgálatra (vérvételre, a vérkép megvizsgálására) van szükség.
A vírus a nyál közvetítésével fertőz: a fertőzött személy nyálában a sejtek felszínére kerül, megtapad, majd átkerül az új gazda szervezetébe. A vírus a torok és az orr nyálkahártyájában is életben tud maradni, hogy később is tudjon fertőzni. Bár „csókvírusként” nevezzük, nemcsak így kapható el, hanem a szoros közelségben élő közösségekben – családban is – is valószínű a fertőzés átadása.
A mononucleosis infectiosa hátterében az Epstein-Barr-vírus (EBV) áll az esetek több mint 80 százalékában. Az EBV rendszertanilag a herpeszvírusok közé tartozik. Igen „kreatív”: testünk bármely szervét képes megbetegíteni.
A betegség tünetei: elhúzódó magas láz, torokfájás, nyirokcsomó-megnagyobbodás. A nyaki nyirokcsomókat maga a beteg is kitapinthatja, annyira megduzzadhat. Az esetek nagy részében a máj és a lép megnagyobbodása is észlelhető, amit hasi betapintással lehet megállapítani. Sokszor évekkel a fertőzés lezajlása után is tapasztalható a lép megnövekedett állapota.
Előfordulhat még rossz közérzet, hidegrázás, fejfájás, gyengeség, izomfájdalom, hányinger, hányás, hasfájás, ízületi fájdalom, borzongás, bőrpír, bőrkiütés. Ez utóbbi mindig megjelenik, ha a beteget antibiotikummal kezelik. Mivel a mononukleózis miatt a mandula felszínéről fehéres lepedék formájában lökődnek le a nyiroksejtek, sokszor összekeverik a tüszős mandulagyulladással. (Holott ez nyiroksejtes gyulladás.) A tüszős mandulát pedig antibiotikummal kezelik, és néhány penicillinszármazék olyan reakciókat okoz, mint például a kanyarószerű kiütések a kezelés nyolcadik-kilencedik napján. A paciens tehát allergiás tüneteket produkál.
A kellemetlen tünetek ellenére a beteg 2-3 hét alatt spontán meggyógyul a mononukleózisból. A torokfájás az első hét végén a legerősebb, és a lázzal együtt a többi tünet elmúlása után is napokig kínozhatja az embert.
Súlyos szövődmények ritkán alakulnak ki. Ezek közül a májgyulladás a leggyakoribb. Ritkábban sárgaság is felléphet. Az esetek egy százalékában a központi idegrendszer is érintett lesz: agyvelőgyulladás, ideggyulladások, sclerosis multiplex, Guillain-Barré-szindróma is felléphet.
Nagyon ritkán a felső légutak is beszűkülhetnek, ami légzési és nyelési nehezítettséget okoz, vagy leállást a mandulák megnagyobbodása miatt (is). Ilyenkor tapasztalható a „gombócos” beszéd. Van, amikor a vesék is károsodhatnak. Szövődmény nagyon ritkán lép fel. Extrém esetekben daganatot okozhat, de csak adott genetikai háttér mellett fordulhat elő.
A betegséget sokszor észre sem veszik az érintettek, mert általában csak egy kis náthát, enyhe lázat, torokfájást, elesettséget tapasztalnak, ami csupán egy-két napig tart. Az ember akkor fordul csak orvoshoz, ha már inni sem tud a megnagyobbodott mandulától, vagy ha csillapíthatatlan láz gyötri. Kórházba pedig akkor kerülünk, ha a lép annyira megnagyobbodik, hogy már panaszt okoz, esetleg esélyes, hogy megrepedhet.
A kezelési mód – általában – ágynyugalom, mivel a test ilyenkor jelentősen legyengül fizikailag. A lázat vizes ruhával, hőfürdővel, illetve gyógyszeresen lehet csillapítani. A láz miatt fontos a folyadék-utánpótlás. A testi fájdalmak fájdalomcsillapítókkal enyhíthetők / szüntethetők meg. Van, amikor az orvosok szteroidkészítményekkel enyhítik a panaszokat.
Gyógyulás után, amíg vissza nem bújnak a bordakosár alá a belső szervek – a lép és a máj - kerülni kell azokat a sportokat, amelyek hasi traumával fenyegetnek, úgymint: küzdősportok és minden olyan mozgásforma, ahol ütés érheti a szerveket. Megjegyzem: több élsportolónak okozott már problémát e betegség, mert a fertőzés akár egy évig tartó tartós fáradékonyságot is okozhat, ami megnehezíti az edzéseket és a versenyzést.
Védekezni nem lehet ellene, védőoltás sem létezik, csupán reménykedhetünk abban, hogy tünetmentesen megússzuk e betegséget.
