Partly cloudy14 °C
2020. október 25. vasárnap Bianka
Menü

32 éves az első magyar lombikbébi, Zsuzsanna mai napig nem vállalja a nyilvánosságot

32 éves az első magyar lombikbébi, Zsuzsanna mai napig nem vállalja a nyilvánosságot
A mesterséges megtermékenyítés mára rutin beavatkozássá vált (Fotó: pexels.com)

Az elmúlt évtizedekben a lombikbébiprogram sokat fejlődött. Az alkalmazott műszerek, az eljárás és a kezelések során felhasznált anyagok is sokkal korszerűbbé váltak.

32 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot az első magyar lombikbébi 1988.08.24-én. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen reggel 7 óra 9 perckor, 3.850 grammal született meg Zsuzsanna.

A módszer lényege az volt, hogy az előzőleg leszívott, különböző módon kezelt petesejtet visszaültették a méhkürtbe az ugyancsak speciális módon előkészített spermiummal együtt.

Ezzel az úgynevezett Gift-módszerrel a megtermékenyülés - az előzetes mesterséges beavatkozást követően - természetes módon, a méhkürtben történik.

Magyarországon közel 300 ezer pár küzd meddőséggel (Fotó: pexels.com)
Magyarországon közel 300 ezer pár küzd meddőséggel (Fotó: pexels.com)

Hazánkban 1986-ban indult el a lombikbébi programmal kapcsolatos kutatás Pécsett. Másfél éven át zajlottak az állatkísérletek, amelyek során egerekben vizsgálták a megtermékenyítést. Így tett szert kellő tapasztalatokra a dr. Csaba Imre professzor által vezetett csoport.

„Mindez elképzelhetetlen lett volna a klinika néhány fiatal orvosának ambíciója nélkül. Bognár Zoltán adjunktus 1984-ben az NSZK-beli  Erlangen klinikáján ismerkedett a petesejt laboratóriumi munkáival. Pécsett 1985-ben csaknem ezer alkalommal kísérletezett egérembrióval annak tisztázására, hogy a tápoldat alkalmas-e az embrió osztódásának támogatására. A tápoldat 1986-ra „összeállt”- nyilatkozta Dr. Csaba Imre, Zsuzsanna születése után.

( A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika nyugdíjas professzora 2014. december 9-én, 88 éves korában elhunyt.)

Az első lombikbébi után gyorsan jött a második a fővárosi Nyírő Gyula kórházban, majd egyre több egészségügyi intézmény nyújtott lehetőséget a meddőségkezelésre.

Állandó lombikprogramot kínáló intézmény azonban csak 1992-ben létesült Kaáli Géza jóvoltából. A kezdeti magánkezelések után a társadalombiztosító fokozatosan támogatásban részesítette a beavatkozást. Ennek ellenére rengeteg pénzt hagynak ott a családok az egészségügyi intézményeknél, hogy gyermekük születhessen.

Pécsen 1988 és 1997 között évente 18-22 lombikbébi született. 1997 és 2002 közötti időszakban már 60-65, 2002 óta pedig már 100-130 baba jött a világra évente.

A világ első lombikbébije 1978. július 25-én született az angliai Oldhamben. A ma 42 éves Louise Joy Brown világra jövetele forradalmasította a meddőség kezelését és az orvostudományt.

Robert Edwards és Jean Purdy embriológus valamint Patrick Steptoe szülész-nőgyógyász fejlesztette ki ezt a technológiát. Kutatásaikat kezdetben a hivatalos és szakmai körök is ellenállással fogadták.

A reakció természetes volt, az eljárás ismeretlen területet hódított meg. De az első lombikbébi születésével megtört a jég: a korábban vitatott módszer iránt nagy lett az érdeklődés. Edwards és Steptoe 1980-ban megalapította a Bourn Hall Klinikát, a mesterséges megtermékenyítés első központját. Robert Edwards munkáját 2010-ben Nobel-díjjal ismerték el.

A ma 42 éves első lombikbébi teljesen egészséges, házas. Louise Joy Brown Bristolban lakik és két gyermeknek adott életet természetes úton. A 32 éves Zsuzsanna viszont kerüli a nyilvánosságot. Annyit tudni róla, hogy - feltehetően - még a mai napig Pakson él.

A mesterséges megtermékenyítés mára rutinbeavatkozássá vált, módszereit továbbfejlesztették. Az évente világszerte elvégzett több mint kétmillió kezelésből félmilliónál több újszülött jön a világra.

Bourn Hall Klinika, a mesterséges megtermékenyítés első központja (Fotó: hu.wikipeda.org)
Bourn Hall Klinika, a mesterséges megtermékenyítés első központja (Fotó: hu.wikipeda.org)
Az első magyarországi lombikbébi születése óta, évente mintegy 2000 gyermeknek adnak életet a módszer segítségével. Magyarországon mintegy 300 ezer pár küzd meddőséggel, 25 százalékuk mindenféle segítség mellett is gyermektelen marad.

Az emberi gondolkodás a mai napig a nőkhöz köti a meddőséget. Nemzetközi kutatások viszont bebizonyították, hogy a fejlett országokban az 1970-es évek óta mintegy 60 százalékkal csökkent a férfiak spermaszáma.

(Forrás: Napi Történelmi Forrás, Pécsi Tudomány Egyetem)

Kapcsolódó cikkek

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár