Megfáztál? Lázas vagy? Használd a természet erejét a gyógyuláshoz! - 2. rész
Megfáztál? Lázas vagy? Használd a természet erejét a gyógyuláshoz! - 2. rész
Megfáztál? Lázas vagy? Használd a természet erejét a gyógyuláshoz! - 2. részA múltkor bemutattam néhány növényt, amely a nátha / megfázás / influenza esetén hatékony megoldást jelenthet a gyógyulásban. A hagyma(tea) és a citrom valószínűleg mindenki számára ismerős volt, a gránátalma és a földicseresznye pedig a „jelen korban” hozzáférhető C-vitamin forrásként, influenza-űzőként került be a sorba, hiszen a világ kereskedelmi piacának bővülése magával hozta azt, hogy olyan gyümölcsök és zöldségek is megvásárolhatók a hazai boltokban, amelyekről felmenőink soha sem hallottak.
Ilyen például a fügekaktusz, amely fogyasztása nagyon egészséges, sokféle vitamint tartalmaz: A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, B12- és C-vitamint. Gazdag ásványi anyagokban, főként vasban, kalciumban, magnéziumban, nátriumban és káliumban. Sok benne az élelmi rost, a fehérje, a poliszacharid és a bioflavonoid.
Gyulladáscsökkentő hatású, csökkenti a vércukor- és a koleszterinszintet. Antioxidáns hatású, védelmet nyújt a szabad gyökökkel szemben, megóv az oxidatív stressztől. Támogatja az anyagcsere-folyamatokat, kedvező hatással van az emésztésre (segíthet a testsúly-csökkentésben), segít a vese- és kötőszöveti méregtelenítésben.
A horzsolásokat és a vágásokat is eredményesen kezelhetjük vele. Éppen ezért készítenek belőle krémeket, amelyeket hámsérülésre és gyulladás-csökkentésére használnak. A növényből készül olyan kivonat is, amely az öregedési folyamatokat lassítja, a bőrt pedig simábbá teszi.
A fügekaktuszt ehetjük nyersen (természetesen megszabadítva a héjától és a tüskéktől), vagy turmixolva, vitaminkoktélként elkészítve. De készülhet belőle gyümölcssaláta, fagylalt, sörbet, lekvár is.
A koktélnarancs (más néven kumquat) szintén nem tartozik a közismert gyümölcsök közé, holott már a 19. században megismerte Európa. (Kínából származik, hazájában már a korai középkorban is fogyasztották.)
A tajvaniak gyakran készítenek belőle teát, hogy a torokfájásos panaszokat enyhítsék, vagy, hogy erősítsék az immunrendszert, mert segíti a szervezet védekezőképességét is megőrizni. Jelentős ugyanis A-, B1-, B2- és C-vitamin tartalma. C-vitamin tartalma duplája a citroménak, így segíti az immunrendszer működését, hozzájárul a normál idegrendszeri és pszichés folyamatokhoz.
Enyhíti a fáradtságot, kimerültséget. Emellett nem nélkülözi a kálciumot, a foszfort és a riboflavint. Kiemelkedő mangán- és vastartalma is. Beltartalmi értékei igencsak figyelemre méltóak: található benne almasav, citromsav, flavonoidok, fizalin (ami a sejtek allergiaérzékenységét csökkenti), fitoszterolok (növényi eredetű, a koleszterolhoz hasonló szerkezetű, gátolja a koleszterin felszívódását, így csökkenti a vér koleszterin szintjét), foszfortartalma pedig a dióval, mandulával vetekszik.
A vitaminban gazdag bogyókat a magokkal együtt nyersen fogyaszthatjuk el, vagy lekvárnak, zselének is feldolgozhatjuk, illetve italokba is tehetjük. Kompót, püre is kerülhet belőle a tányérunkra, vagy akár csokoládéba is márthatjuk.
A fügekaktusszal és a koktélnaranccsal ellentétben a csipkebogyó gyógyhatása közismert Magyarországon is. Nagyon népszerű C-vitamin-forrás: négy evőkanál szárított csipkebogyó kb. 300 milligrammnyit tartalmaz az értékes vitaminból. (20-szor annyit, mint a narancs!) Gazdag B2-vitaminban, fenolvegyületekben, valamint A-, K- és P-vitamint is tartalmaz. A gyümölcs húsát a cukorbetegek is fogyaszthatják: szabályozza ugyanis a vércukorszintet.
A csipkebogyó hatásos az ízületi fájdalmak és betegségek ellen. Porckopásra és felfázásra is kiváló. Magas flavonoid- és vitamintartalma segít a fájdalmak enyhítésében. Vértisztító hatása miatt előszeretettel nyúlnak hozzá emésztőszervi vagy kiválasztószervi gyulladások során.
Aztán itt van a naspolya ennek is nagyon magas a C-vitamin-, B- és E-vitamin-, vas-, kalcium-, kálium-, mangán- és cinktartalma, s mellette rengeteg pektint tartalmaz, ami a koleszterint szinten tartja. Gyulladáscsökkentő hatású. Sőt, még a magját is fel tudjuk használni: főzetét vesekő hajtására vehetjük elő.
Főként C-vitamin tartalma kiemelkedő (és értékes a téli időszakban): száz grammonként 12 mg! Aki vérzékenységben szenved, annak vastartalma miatt ajánlott fogyasztani, aki pedig a csontjait szeretné erősíteni, az gondoljon a benne lévő jelentős kalciumra! Gyulladáscsökkentő hatású. Energiatartalma: 55 kcal, 236 KJ/100 gramm.
A legegyszerűbb nyersen fogyasztani: vagy húzzuk le óvatosan a héját, vagy kanalazzuk ki a belsejét! Készíthetünk zselét is, s – mint a birsalma – sajt és gyümölcslé formát is ölthet. Népszerűsége talán annak köszönhető, hogy hazánkban bőven terem, és még a hó sem tudja „tönkretenni”. – Mi legalábbis hóesés után is vadásztunk már össze naspolyát a kertben, s nagyon ízletes volt!
S ha már eszembe jutott a szüleim kertje, akkor megemlítem a datolyaszilvát is, amely – a naspolyát nem számítva – a kert utolsó gyümölcstermő növénye! E növényről írt cikkemből merítettek a szüleim ihletet ahhoz, hogy beszerezzenek egy ilyen fácskát idén tavasszal, s a napokban már szüreteltek is róla!
Kínában és Japánban régen gyógyászati célra is felhasználták ezt a gyümölcsöt: önmagában fogyasztották, vagy kipréselték a levét, s azt itatták a betegekkel, illetve gyógynövényekhez is keverték. A benne lévő magnézium ugyanis segíti kijuttatni a nátriumsókat a szervezetünkből, így tehermentesíti a veséket. Ezért különböző vese- és húgyhólyag-betegségnél ehhez a növényhez nyúltak már az ősidőkben is a kínaiak.
E gyümölcs tele van kálium sókkal, amelyek a szív- és érrendszer számára szükségesek. Tápanyagai erősítik az érfalakat, csökkentik a hipertóniás kockázatot, s normalizálja a vérnyomást. Nagyon sok benne a B- és a C-vitamin, vas és rost. A sárgarépához és a sütőtökhöz hasonlóan kitűnő béta-karotin forrás.
A gyümölcs akkor a legjobb, ha nyersen fogyasztjuk, ugyanakkor remek párosítás lehet süteményekhez, fagylaltokhoz, vagy gyümölcsmártásként, esetleg lekvárként. Különleges ízű aszalványt is készíthetünk belőle.
(Folytatjuk)
